E számunk képzőművész vendége, Gyécsek József festőművész 1970-ben született Szentgotthárdon. Pécsett végezte el a Képzőművészeti Mesteriskola festő szakát. Mestere Keserü Ilona volt. Ma is szülővárosában él és alkot.

„A jugoszláv hadsereg tagjai »Zdravo«-val köszöntek és legitimáltak. Aki véletlenül otthon felejtette a határ menti övezetben való »mozgásra« a hatóságok által kiállított dovolilnicát, az bekísérték az őrsre. A zdravóra egyik rokonom mindig rávágta: »Legyen a határ!« Amikor rákérdeztek a válasz mikéntjére, kiderült, a »Zdravo« kifejezés alatt ő a Dráva folyót érti.” (Bence Lajos)

„Az előző világháborúk, főként a hidegháborúk a keserűen megosztott és kölcsönös gyanakvással terhelt Európában csekély mozgásteret biztosítottak arra, hogy a földrész ellenálljon az amerikai birodalmi vállalkozásnak, még ha így is lett volna kézenfekvő az egységes európai politika szempontjából. Egységes külpolitikája ugyanis nincs még az Európai Uniónak.” (Aleš Debeljak)

„A Félelem és bátorság Kocbek belső szabadságának, szellemi függetlenségének jelképe. Olyan gesztus a diktatúra közepette, amilyenre nálunk Bibó István, Hamvas Béla vagy Nagy Imre életében találunk példát. Ez a kötet szakított a partizánháború sematikus ábrázolásával, és ezzel lezárult Szlovéniában a szocialista realizmus korszaka.” (Gállos Orsolya)

„A rönkhúzást eredetileg egy-egy faluban tartották, ha farsang idején senki nem házasodott. A 2003. évit Szentgotthárdon rendezték meg, és mindegyik környező szlovén faluból, Szombathelyről, Budapestről és Szlovéniából is voltak beöltözött szereplői.” (M. Kozár Mária)

„A határ menti terület mindmáig válságrégió maradt. A délszláv megszállás és a határmeghúzás után a szlovén nyelvű stájerországiaknak egyre nehezebb volt magukat szlovén anyanyelvűnek vallani. A lakosságtól lojalitást vártak el Ausztriához és a németséghez.” (Suzanne Weitlaner)

2004. november – VI. évfolyam 9. szám
Szlovénia, szlovénok

Edvard Kocbek • Horror vacui • Valami • Ismerős ismeretlen • Nem mondhatok

(Gállos Orsolya fordításai)

Évgyűrűk

Bence Lajos • Dovolilnica a hazához

Szlovénia, szlovénok

Aleš Debeljak • A kozmopolitizmus terei: Európa és a Balkán

(Gállos Orsolya fordítása)

Gállos Orsolya • A szlovénok szent embere

(Edvard Kocbek)

Feri Lainšček • Akiért a virág nyílik

(Zágorec-Csuka Judit fordítása)

Miklavž Komelj • Ez az ember • Ajándék • Romok és kincs

Esad Babačič • Messiás • Mi kell a versnek • Imádság

Taja Kramberger • Lehetünk-e még egyszer

Gregor Podlogar • A létezés hallása • A kérdés analógiája • Atmoszféra

Primož Čučnik • Hajók

(Reiman Judit fordításai)

Suzanne Weitlaner • A stájerországi szlovének

M. Kozár Mária • Rönkhúzás dorgálással

Székely András Bertalan • Egy elfeledett közép-európai magyar költőnő

Szalkai Kanyó Leona • Kivédett leshelyemen

Zágorec-Csuka Judit • Szolgálat • Ha jó leszel • Az anyaföldön

Neža Maurer • A kép • A szénaszárító állvány • Állomások • Mint a sors

Zdenko Huzjan • Biztatás • a te időd • a nápolyi

Milan Vincetič • Este • Tulipán • Évek • Feszület

Tine Mlinarič • A szerelem fokozatai • A fekete nő

(Zágorec-Csuka Judit fordítása)

Tárlat

Gyécsek József festményei

Keserü Ilona • Szín-együttállások

Susanne Király-Moss grafikái

Szlovénia, szlovénok

Egy amerikai Alsólendván

(Ruda Gábor interjúja Susanne Király-Moss-szal)

Szíjártó Imre • A maguk földjén

(Szlovén irodalom és film 1990-ig)

Ivanka Hergold • Az éneklő diófa

(Szilágyi Károly fordítása)

Vinko Möderndorfer • Külváros

(Szíjártó Imre fordítása)

Nemes Zoltán Márió • az életközösség • 02 -Pápa

Szalai Zsolt • Állandóan következel • Amit itt hagysz

Kerék Imre • Nyolc haiku

Sütő Csaba András • Újabb cantók a megmaradás elé…

Mesemorzsák

Gállos Orsolya • Sorstündérek a bölcső felett

Tillinger Gábor • A számi mesék világa

Szegedi Kovács György • Hét-Szentséges

Balaskó Ákos • Aprószentek

Zsille Gábor • Haiku-mise

Lászlóffy Csaba • (Szemem mögött) • (Jót kiagyaltátok) • (Depresszió) • (megszállottság 1) • (megszállottság 2) • (megszállottság 3)

Ablak

Szakolczay Lajos • Richter Sára Holdaskönyve

Marczinka Csaba • A „kalandor” költő

(Bánosi György • Egy kaland rögzítése)

Némethy Andrea • Balogh Ádám lélek-létképei

Balogh Ádám festményei

Ébert Tibor • Jób

(Lászlóffy Csaba drámai költeménye)

Köszönetet mondunk az NKÖM nemzeti és etnikia kisebbségek főosztályának a támogatásért, külön is Terplán Évának és Székely András Bertalannak, valamint Gállos Orsolyának és a többi fordítónak közreműködésükért az összeállításban.