Szerkesztői Archívum: Napút Online

Ljubomir Đukić: Biztonságos kifogás

október 17th, 2016 | by Napút Online

  a többes számot magányomban megvetem az összeolvasott valóság áradásra kész az érzékek önimádó zavartságba vesznek a homályos tények földszintes


Merza József: Telihold

október 16th, 2016 | by Napút Online

  Azért, mert tél van, tél van, kis szívem, Azért, mert tél van, nem lehetsz hitetlen. Azért, mert tél van,


Ádám Tamás: Meg is sértődhetnék (Két vers)

október 15th, 2016 | by Napút Online

  Állapot Egy-két izomrándulás még, sűrű felhőkbe szakadó köröm, szél törte csapóajtó, egy savas sóhaj, kárba veszett köptető, lepke libben


Döme Barbara: Tóni, a kutya, a gyerek meg én

október 14th, 2016 | by Napút Online

  Bekapok egy Xanaxot, víz nélkül nyelem le, végigszántja a nyelőcsövemet. A gyógyszeres dobozt elteszem a konyhapultról, családi fotót rakok


Dombay Célia: Körön kívül (Három vers)

október 13th, 2016 | by Napút Online

  Bálna szemében bálna szemében a köddel ölelt kikötőben távoli fény fátyla ha elnehezül nézi a fényfolt körvonalát tejfele tűnik


Szentmiklósi Tamás: Hölgykoszorú

október 12th, 2016 | by Napút Online

  „Lányok” Egyszerűen élünk, írom, egyvalamiben azonban különbözünk másoktól: „háztartási alkalmazottunk”, vagy – más megfogalmazásban – „cselédünk” van, aki ott


Frankovics György: Falombban ülő istenek

október 11th, 2016 | by Napút Online

  Szomorú hír: 2016. október 9-én meghalt Frankovics György, műhelyünk barátja. Sok-sok remek közlést köszönhettünk neki, hagyott is ránk  fontos


Szabó Aida (Jampa drolma): Táltosszületés

október 10th, 2016 | by Napút Online

  Kék ég tárul, táltos készül, csudák nyílnak, földre térül. Táltos bölcső, táltos ének, jönnek-mennek szellemlények. Szél nevelje, Hold kedvelje,


Szabó Gergely: Cseppek

október 10th, 2016 | by Napút Online

  a látszat néha család a szélzsák széleskörűen zár ki minket kik eltévedtünk egy sci-fiben a tárgya béna magány vagy


Csáji László Koppány: A remete

október 9th, 2016 | by Napút Online

  Olyan szép idő volt, hogy teljesen elfeledkezett a bőre alatt mászó atkák viszkető ösvényeiről, és átadta magát a szemlélődésnek.



Back to Top ↑