Ádám Tamás: Veremben éjszakázik
Kenyérre alig kenhető zsíros föld
ébred horkanó zivatarban. Kavics
és árnyék mosakodik, az arcot ért
vászonkapcák is eláznak. Recés
gumicsizmák róják köreiket az
udvar mögötti zöldségesben.
Az első mozdulat a legsúlyosabb;
ásó cuppan alakíthatatlan sárban.
Forró test szárítja kertünket, a
könny elpárolog. Vakondok túrnak
kupolákat, ganajtúró bogarak
görgetnek kihalt bolygókat.
Mert ásni kell, hogy a rothadó
krumpliban felejtett jegygyűrű
tapintható legyen. Lucskos
szalmaágyban akadozik az idő.
Gödörben felülről jön a tériszony,
robaj a szívben. Fekete párnákat
dob a mélybe a lúdbőrös éj.
Anyám veremben éjszakázik.
Illusztráció: Eső után (pixabay.com)
Ezek is érdekelhetik!
IRODALMI CSOKOR 2021 KARÁCSONYÁRA (1.) →
Németh Erzsébet: Eliziádok →
Búzás Huba: Élek még, de félek →
