Szerkesztői Archívum: Napút Online

Vers

Fábián István: Hűségféle (Két vers)

szeptember 29th, 2016 | by Napút Online

  FOGÓCSKA. TILOS A HÁZ Végek bevégződnek, kezdetek megállnak. Ami él, álmába fúló állat: fészkére búvó univerzum, ki sejtetlen éli


Próza

Sarusi Mihály: Kéz kezet fog

szeptember 28th, 2016 | by Napút Online

  Soborsini röpkény   Színromán falu a Maros-völgyben, nyilván némi magyar szórvánnyal – ha egyáltalán szórványnak nevezhetjük egy másfél ezer


Vers

Dobai Péter: Betelt serleg (Két vers)

szeptember 27th, 2016 | by Napút Online

  BETELT SERLEG Kint partok. De semmi bennem. Nem tudtam, milyen: félni a félelemtől, és milyen lakni a félelemben. Kint


Esszé

Lukáts János: Őrségben…

szeptember 26th, 2016 | by Napút Online

  Évek óta dédelgetett tervünk az Őrség. Viola egyszer járt arra gyerekkorában (nem volt az olyan régen), de én még


Vers

Szauer Ágoston: Kódolt krónika (Két vers)

szeptember 25th, 2016 | by Napút Online

  AJTÓNYITÁS Polgári nappalinak tűnik a keresett tárgyak szobája. Itt vannak hiánytalanul sarkokba, mintákba beállva, az árnyakkal párhuzamosak, fakón egyik,


Próza

Jakab István: Átváltás

szeptember 24th, 2016 | by Napút Online

  Miért hajtja le? Hogy egyetlen ütéssel? Már nem tudja megtartani a nyaka? Valahogy megnőtt a feje, ahogy lefogyott, ahogy


Vers

Siska Péter: Titkosírás (Három vers)

szeptember 23rd, 2016 | by Napút Online

  Szimmetria Valaki a tűző napon áll, zakóban, rovarcsöndben. Elindulna, de éppen most érkezik – a táj elmozdul, rémült, merev


Önszócikk

Szentmártoni János: Önszócikk

szeptember 22nd, 2016 | by Napút Online

  1975. november havában született, a skorpió jegyében (19.) Nem felejt, de mérgét legtöbbször saját magába ereszti. Kisgyerekkorában fogott a


Vers

Szilvási Pál: mondják megtéptem

szeptember 21st, 2016 | by Napút Online

  mondják megtéptem mikor eljött értem végre egy darabig görcsbe rándulva vártam rá aztán valahogy beletörődtem a sok fehérbe öltözött


Vers

Gábris János: Sodrásban (Két vers)

szeptember 20th, 2016 | by Napút Online

  Valódhoz hajoló… …szelíd, piros szépek rét zöldjében égnek, – puha kezed simít virágmindenséget. Virág lett lelkem is, feléd kinyílhatok



Back to Top ↑