Fábián István: Hórák idézése
január 14th, 2019 | by Napút Online
Fönt a madár, ki röptével az eget egy végső vonallal áthúzza. Sötét tintában süllyedő határ: szűnettetik a föld –
január 14th, 2019 | by Napút Online
Fönt a madár, ki röptével az eget egy végső vonallal áthúzza. Sötét tintában süllyedő határ: szűnettetik a föld –
január 13th, 2019 | by Napút Online
Egymás mellett ültünk Jóskával a kispadon. Mögöttünk két tuja folytatta harcát a gravitációval: izmosak, egészségesek voltak, az sem nagyon
január 12th, 2019 | by Napút Online
A tengerrel szemközt Elindul, megindul, inogva botorkál, mint aki térdében protézist recsegtet, olyan fájdalmasan éri el a kőszál
január 11th, 2019 | by Napút Online
– regény – Részlet I. A zsinatos sevillai rakpart az Úrnak tizenhetedik évszázadját büffentette a nyárnak forró s degletes
január 10th, 2019 | by Napút Online
Őszi szonett Hajnal. Vakító novemberi köd. A csend kiszivárog az ablakomon. Elindulok – nincs már, mi ideköt. Otthagyom a
január 10th, 2019 | by Napút Online
A minap botlottam bele, éppen a Florida utca sarkán. Sápadtabb, mint valaha, olyan szórakozottnak tűnt, mint soha. Ez a
január 10th, 2019 | by Napút Online
– Apa! – kiáltott fel a fiú. Arca száradt sártól feketéllett. Apa néma óriásként hasogatta a tüzifát. – Apa!
január 10th, 2019 | by Napút Online
Minden reggel kilenc órakor a főutcán szoktam ülni egy sötétzöld padon, pont a járda mellett. Általában mielőtt leülök, bemegyek
január 10th, 2019 | by Napút Online
Tornyom rabságában társam csend, nyugalom, ragadozó szemhéjak. Hiába minden, mi szemnek s szájnak ingere, felhők borulnak eltorzítva a betűket,
január 10th, 2019 | by Napút Online
Gyufa száll Mondd anyu, mondd apu mért szalutál a vonat tetején az a sok gyufaszál nézd anyu, nézd apu