Czilczer Olga: Széttépett versek

*
1.

*****A reggel még el sem jegyezte ujjam ragyogással, beborul. Kendőmet a szél lefújja, mielőtt fejemre kötném, s az ajtót, oda se érek, becsapja orrom előtt, még karjába sem kapott a kedves. Nyugatról Keletre fúj. Onnan tovább meg majd a vers beszél.
*****Hanem a tollat az emlékezet veszi ki kezemből, hogy ő nálam jobban tudja… Na hiszen!
*****Átírva sorsom, de hol itt a műgond?
*****Sorokra hasogatom, galacsinba gyúrom a szavak árváit. Betűt se lássak, célba veszem időm legközelebbi telkét, hogy átdobjak kerítésén jegygyűrűt, égszakadást.
*****Ami nem marasztalható látomás, a képek egyike-másika más fuvallatoktól széthordva. Ők még Északról is tudnak, Délről is hallhattak.

*****Erdő fákká, fa ágakká szaggatva.
*****Csengőszó tépte reggeleim egyikét is anyányi szidalmakkal vegyesen, hogy én törtem el a csészét. A csésze százéves darab, minden ideje drága. A párkányig talált a vihar. Cseppek csámpáztak. Páran szavak eltévedhettek. Muránói gyöngysor szakad az ég már nem éppen fiatal nyakáról. Kirakodóvásárban, bolhapiacon dobják az ember után a bizsut. Még majd túlcsordul színein. Abba se hagyja. Az ilyen estig is elér.

*****Jött Március, ment Október. Órák, napok rendkívüli vakációjával szakadt meg a tanítás. Szét is széledtünk. Ahányan voltunk, annyifelé vártuk a folytatást.
*****Leckére lecke következett. Nagy, döngő léptekkel jött is Toldi. Fogta, el is hajította a malomkövet. Ott száll ni, senki sem tudja, hol áll meg. Súlyos, mint egy költemény. Micsoda világon hatol át, tör, vagy maga törik darabokra?
*****Kutyára dér, válogatott szitkokkal az eső vert. Verte, csépelte akit csak ért válogatatlanul.
*****A következő strófa hétalvók olvasmánya. Pedig menni kellett, odaérni az iskolába. Engem a kályha melletti bidere székre állított néném. Nagy lánggal benne a tűz. Felnyújtva karjaimat, lobogva bújtam a ruhába.

*****Ha ki tudnám nyitni szememet, talán még elkapná pillantásom éjszakámat. Egy intés megállítaná. Egy meglelt szó kijavítaná. Vagy már késő?
*****Fekete égbolt darabokra szaggatva. A pillangók szétlibbennek a szédület fogyatkozó körein. Szárnyhegyük sötétje kivilágosodóban meg-megpörkölődik a felkelő nap lángján.
*****Ami épségben továbbjut: szín, szárny, nyílik a szem. Lassan bontakozol a homályból, mely mint egy megviselt kabát. A zakón évek fognyoma. Pedig itt minden új, csupa ép korahajnal. Kívül-belül levendulaillat. Ami moly, lefújható. Ami leszakadt gomb, visszavarrható. A zseb még bírja.

*****Ágak. Ülök a hetediken. Valaki felültetett. Én magamtól még a létra második fokáig sem jutok. Mindig is hármas voltam tornából. Gyenge érdemjegyek akadályozták előmenetelemet.
*****Csakhogy a törzs egyre növekszik, nem hagyja abba a kedvemért. Fej potrohot ér: körös-körül mérges darazsak írják koncentrikus köreiket. Könnyűzenére ólomkatonák masíroznak, haptákban egy villanypózna.
*****Időm túlnő. Magában pedig a juharfa öregszik. Jelentékenyebb objektum nincs is errefelé.
*****Erősen kapaszkodom. A lomb nyaraim egy költeménye. Már itt is az ősz. Jó lesz vigyáznom. Szavak hullongnak, foszlányok papírral pelyheznek havat nem látott járdát, macskakövet.
*****A századfél más nyelven börtön. Az évgyűrűk aranya beolvasztva hadipénz. A háborúnak vége, vagy most kezdődik?
*****Aki tornaszőnyegen bukfencben előre, hátra próbálkozik, átfordulóban a század.

*****Széttépett versek jobb sorsra érdemes betűi kábelek meg-megszakadó üzenete két ház között. Ki is szemeltem magamnak azt, amelyikben a csend lakik. Védett műemlék. El- vagy bérbe adható lakás híján majd a lépcsőházban húzom meg magam éjszakára. A másik lesz a nappali rezidenciám. Az egyik hóátfúvással hallgat, a másik síppal, dobbal olvad, nádizenével beszél. Lakjam bár a lépcsőkön túl, vagy a nádakon innen, hiteles iratok híján átnéznek fölöttem.
*****Aki mindig a másik ház lakója, furcsa egy alak. Látom, közelít. Körülöttem settenkedik, mintha csak erre jártában. Valójában engem les, kerülget, tisztes távolságban meg-megáll. Menne, maradna. Tőlem várná a folytatást?
*****Ez a nap is kettétépve.
*****Azt hiszem, jobb, ha a közti térbe költözöm.