Mondd meg nékem, merre találom…

Könyvesbolt p1

szeptember 10th, 2025 |

0

Péntek Róbert: Szavakká vedlő hallgatás

Szavakká vedlő hallgatás_page-0001

Kedves Vásárlónk!

Megrendelt könyveinket (folyóiratpéldányainkat) a banki átutalásos fizetést követően postai úton veheti át. A feltüntetett postaköltség egyetlen példány feladására vonatkozik.

Számlaszámunk:
11713012-21181665
Cédrus Művészeti Alapítvány

A küldeményeket igyekszünk a megrendelés beérkezését követő napon, de legkésőbb három napon belül postára adni.

Lehetőség van a kiadványt kedvezményesen a szerkesztőségben is megvásárolni:
Cím: 1136 Pannónia u. 6.
Tel: +36 30 511 3762

Köszönjük, hogy vásárlásával értékeli munkánkat.

 Versek

109 oldal
Cédrus Művészeti Alapítvány, 2025
ISBN: 978-615-6801-56-2

eredeti ár: 1990 Ft
webshop ár:
1 590 Ft  + 845 Ft postaköltség
Megrendelés

AJÁNLÓ

„…Nem könnyű befogadni egy ilyen lírai termést, hiszen a nyelvvel való bánásmód és kísérlet olyan szimbólumokat eredményez, melyek kívül esnek a konvencionális nyelvhasználat határain, még akkor is, ha ezek egy része univerzális tudásra utal, de azok mégsem érvényesek ma már az általános emberi szinten.

Péntek Róbert úgy törekszik a kizökkent világ helyreállítására, hogy visszateremti annak szervességét a bölcselet mély kútjából feltörő tapasztalatok kimentésével. Innét kozmikus világérzékelése, innét a természet fenségének csodálata, innét az emberi nagyság iránti tisztelete.”

(Mayer Erzsébet)

KÖTETMUSTRA

Még azt is…

Idegszálaimból fészket fonok konok fejem helyén,
szívem számodra pillanatoktól elcsent gyűjtemény.
Nem zavarlak, elbújok a nadír pontja mögött, ha van ilyen,
s ha szólsz hozzám, zavaromban lesz, hogy még azt is elhiszem.

Ég-kövek

1.
Nincs beszéd, csak örök tátogás,
horogra szül könnyű átkozás,
a mély bolya álmot hízeleg,
lék alatt ki-halva, ébredek.

Képkeretbe fonott hajnalok,
jégcsapba fagyott hőbe házalok,
hattyútalpat csókkal illetek,
aludttej taván köddé szétesek.

2.
Korsóra jár újszülött leány,
csontja gőz, perceket kihány,
kiönti szívét, agyag keszkenőt,
mázában játszom Én a felkenőt.

Görbéket old a kör, mi egyenes.
Hullámzásod vigyázd, összeess!
Szétszalad, mi már összeért,
ajkamon a rés szóba fürödni betért.

3.
Rozsdás szegek fokán baktatok,
barlangjain cseppkövet rakok,
vizel a hegy, vesét esdekel,
ólom álmain bennem ébred, kel.

Láncot von bőröm-ön karom,
ráncom öregnek csöndben átadom,
szakállam úr, űri gyűrűmön,
úját jövőre biztos kinövöm.

4.
Szent a cél, mi helytelen lebeg,
paták szegén ínba révedek,
ónos eső felfelé lehull,
háromlábú szék sörénye ki-gyúl.

Márvány már vén szikrája megáll,
egy ügyes pillantás üstököst kaszál,
eljő ki-ment, szalmám, abrakom,
négybe szelt üveg árnya ablakom.

5.
Kérem a tűt, vakcinák tövét,
móduszt hasít a csőr, lerántja övét.
Húzd, cibáld, nincs üres halmazom!
Mindben tollas a kígyó, nem haszon.

Tartsd a nyakast, akkor nem harap,
sas verseden áll, ki hattyúmba kap,
kiönt a tej, itasd fel egem,
elvem is, magam is benned elvetem.

6.
Sárkánylehelet minden gyertyaszál,
mi hómezőm tengelyébe áll,
tükör keríti pille súlyomat,
függő világom lánca könny, de hat.

Kalaplevéve pendül a hajam,
háromszögelem görbe derekam,
a patikán felfut állatom,
szárnyát sejtem tüzébe láthatom.

7.
Holló csőre metsz aranykaput,
a hídra lép a kezdet, rám nő, befut,
érme virít csilló csatakon,
alagútba Én kinyílhatom.

Penge kunkor feszít egeket,
a búzába elbújok veled,
pelyva vonja szikéink körül,
kint a császár, bár nekünk örül.

8.
Gyufát mossa száraz izgalom,
lángját rögtön magamra csapom,
a rend megül lassú éveken,
a koronákat eggyé szétszedem.

Rókafogban elrepül jövőm,
lepkeháló csonttalanul főm,
a zaklatottság csonka dobbanás,
bár serénység a Föld szívébe ás.

9.
Hátrál a menedék, hintaként hátrál,
elszáll a fészek, gólyaként elszáll,
hallgat a Hold kongó öble, hallgat,
fákat nyit a szó, lakatlan fákat.

Cseresznyevirágon földre süllyedek,
mire leérek, kutyafák, ebek
csonthéjam, bordám felfeszítgetik,
de csírám pereg régi reggelig.

10.
Elhasít, elhasít ezüstös szalag,
összefűz, összefűz, ha megoldottalak,
nyílik, nyílik h-arcom, angyali,
zárj el, zárj el, ha voltam, tegnapi.

Bögre tej, mit adj nekem! Fejed
hegyére felfutnak piros keresztszemek,
két karom el-, más irányba nyúl,
de engem tapint, rajtam át vonul.

11.
Kürtbe halló lehelet fehér,
tutol, hegyén gránátalma ér,
zörög benne gyermekkuncogás,
s gurul gerlepár-turbékolás.

Dió csörög, erre mogyoró,
nem veszejt vesszején folyó,
ipszilont hajt tünde nyelvemen,
ingatagba nyakam lengetem.

12.
Emberré robban pontnyi magzatom,
mákszem életem virággá fagyom,
tűzhányóból éggé tévedek,
több ezerből, Egy a rengeteg,

de lásd, szirtjeim f-oktalan hagyom,
a napraforgót szemembe csalom,
és rontom-bontom a koszmók üstökét,
mikk-makkomból sodrom köldökét.

Megrendelés



Feltöltötte:

Napút Online adatlap-képe



Back to Top ↑

Tovább az eszköztárra

A weboldalon cookie-kat használunk annak érdekében, hogy megkönnyítsük Önnek az oldal használatát. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az oldal további használata a cookie-k használatára vonatkozó beleegyezését jelenti. Több információ...

Az oldalon történő látogatása során cookie-kat ("sütiket") használunk. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Az oldalon történő továbblépéssel elfogadja a cookie-k használatát.

Bezárás