Hírek

szeptember 18th, 2025 |

Parvathy Baul: A nagy lelkek dalai – Bevezetés a bául ösvénybe (Könyv- és eseményajánló)

Ihatsz-e
Az elixír-felhő vizéből
Pusztán szavakkal,
Ha természeted nem az esőmadáré?
Az esőmadár sorsa,
Hogy ha szomjan hal
Sem iszik más vizet,
Csak esőcseppeket.
A felhők sokszor becsapják,
Mégis, az esőmadár, önmagát elbűvölve
Örvend e felhőknek;

Ha valaki tekintetét
Esőmadárként
Szegezi a célra,
Őt hívják így: Szádhaka,
Egyhegyű elmével keresi az Igazságot.
Lényem, mint az átsuhanó szél,
Ide-oda száll, éjjel-nappal,
Lálan szól: nem áll készen
A guru fogadására.

Lálan fakír

Amikor kilenc évvel ezelőtt egy olaszországi faluban megismerkedtem Parvathy Baullal, az első ajándék, amit kaptam tőle a „Song of the Great Soul” című angol nyelvű könyve volt, amelyben átfogó betekintést ad a bául hagyomány világába és az – e hagyománnyal elválaszthatatlanul összefonódott – életútjába. A könyvben a prózai leírások és a bául költészet gyöngyszemei mellett, a szerző által készített rajzok és fametszetek – amelyeket semmiképp nem lehet pusztán illusztrációknak nevezni – teszik lehetővé, hogy szinte minden érzékszervünket megragadó, teljes élményt kaphassunk az emberiség e csodálatos, bengáli szellemi örökségéről. És most, hogy végre valahára a teljes könyvet lefordítottam, munka közben vissza-visszatérően felmerült bennem a kérdés, miért nem tettem ezt meg korábban, hiszen oly régóta velem van e könyv. Annál is inkább gyötört ez a kérdés, mert az elmúlt időszakban olyan – általam „Káli-juga jelenségnek” nevezett – felszínes megközelítésekkel találkoztam, amelyek még inkább kidomborították mulasztásomat. Idén májusban, például, a Zene Házában egy magát avatott szakértőnek beállító (másképp hogyan is hívták volna meg e rangos budapesti kulturális intézménybe?) népdalénekesnő tartott ismeretterjesztő előadást a bául hagyományról, úgy, hogy – saját szavaival élve – nem érinti annak spirituális dimenzióját, csak a zene felől közelít. De hogyan lehet nem érinteni e dimenziót egy elsősorban és lényegét tekintve spirituális hagyomány esetében? Ebből azután olyan értelmetlen közlések sora fakadt, amelynek tárgyalása és cáfolata egy külön cikk tárgyát képezhetné, de aminek megírására most már nincs is szükség, hiszen a válasz teljes mélységében itt van Parvathy Baul A nagy lelkek dalai címmel végre magyarul is elérhető könyvében. Ő is hasonló „Káli-juga jelenségek” hatására látta fontosnak könyve megírását, és valójában mestere, Szanátan Dász Bául kérésének eleget téve, egész életét erre szentelte, hogy megtisztítsa a felszínes megközelítések általi elferdítésektől a bául hagyományról alkotott képet, és teljes tanítói tevékenysége arra irányul, hogy a bául-gyakorlás jógikus alapjait átadja. Ezért utazik a világban évtizedek óta, és osztja meg koncerteken, elvonulásokon, kiállításokon és minden lehetséges módon e spirituális belső ösvény kimeríthetetlen bölcsességét. A „fecseg a felszín” romboló jelenséget tárgyalja a neves pava-kathákali (ősi keralai előadóművészet) mestere, Ravi Gopalain Nair is a könyv utószavában, amiből képet kaphatunk annak fontosságáról, s mivel jómagam nem tudnék ennél jobb ajánlást írni hozzá, hadd álljon itt ebből egy hosszabb idézet:

„A bengáli Srí Rámakrisna Paramahamsza – emlékezhetünk rá – nem volt hajlandó érmékhez és papírpénzhez nyúlni. Fájdalommal látta előre a jövőt, amelyet teljesen a pénzgazdaság ural majd. A modern India pontosan ezt választotta: a kereskedelmi csere kultúrájára épülő nemzetet épített. Végül egy ehhez igazított oktatási rendszer alakult ki.

Ennek eredményeként fokozatosan sok hagyományos gyakorlatot alacsonyabb rendűnek tekintettek; még a földművesek is elidegenedtek tőle. Ezek a hagyományok súlyos egzisztenciális válsággal küzdenek.

A kulturális ügynökségek zenei albumokat készítenek a világpiac számára. Az antropológiai/etnográfiai tanulmányokat könyvek és filmek formájában adják ki és széles körben forgalmazzák. Egyetértünk azzal, hogy a piac kiszélesítette az ilyen gyűjtések hatókörét. Ugyanakkor, bár a szerzők és kiadók nagymértékben függnek a gyakorlóktól műveik összeállításában/létrehozásában, a gyakorlóktól teljesen megtagadják a szerzői jogokat. Néha még a további gyakorlásból is kizárják őket. Ez a piac paradoxona. A több ezer éves hagyományok gyakorlói most először vannak kitéve ilyen problémáknak. Tanácstalanok, nem tudják, milyen magatartást tanúsítsanak.

A gurukula[1] gyakorlatban a Vidjá egy olyan átfogó módszer, amely a gyakorló egész testét átitatja, s testemlékezetként tölti be azt, függetlenül az olvasás és írás művészetétől. Az ilyen szóbeli hagyományok a legutóbbi generációig magasabb rendűnek számítottak. Gurukuláink a tudás magyarázattal el nem érhető területeinek és számos titkos módszernek a gyakorlataival rendelkeztek ahhoz, hogy a testet és annak áramlását a gyakorláson keresztül fenntartsák. A mesterek a gyakorlás sok elemét titokként védték, mert tudták, hogy az ilyen elemeket a test csak az adott tudáság sokéves gyakorlása után tudja befogadni. Ezért a legtöbb mester fenntartotta azt a szigort, hogy nem fedett fel minden újat az arra érdemtelenek előtt.

Ha az ilyen tudást – a követendő folyamatot figyelmen kívül hagyva – idő előtt adják át, az ahhoz vezethet, hogy a tanítványok félreértik vagy félreértelmezik a benne rejlő bölcsességet, és ezt követően a nagyközönséget is félrevezetik, akik előítélettel fognak viszonyulni a hagyomány formájához. Ezért tartotta meg a legtöbb Mester azt a fegyelmet, hogy nem közölte minden tudását az arra érdemtelenekkel.

Vegyük példának a bául gurukulát. Parvathy Baullal a nyugat-bengáli falvakban tett utazásom során, amikor gurukat és falvakat látogattunk meg, azt tapasztaltam, hogy az ásramok vagy ákhrák[2] küzdenek a méltóságuk megőrzéséért az odalátogató diákok, újságírók, zenetudósok, etnográfusok, antropológusok, filmproducerek stb. áradatával szemben. Ez utóbbiak, miután élvezték a fizikai (anyagi), szellemi, esztétikai és rekreációs előnyöket, amelyeket az ákhrák oly teljes szívvel nyújtanak, távoznak, néha anélkül, hogy egy szóval is kifejeznék a hálájukat. Amikor azonban arról van szó, hogy anyagi támogatást nyújtsanak az ákhrák működtetéséhez, sokan vonakodnak, arra hivatkozva, hogy a pénz megronthatja a báulokat – ez az érv nevetséges! Ha a bául guru pénzt kér – és azt sem saját magának, hanem az ákhrá javára –, azt a világpiac úgynevezett képviselői azonnal „kommercializálódásnak” titulálják.

A bául hozzáállás sokkal humánusabb, és túlmutat a politikai határokon. Ezért mindenkit együttérzéssel fogadnak, és soha nem panaszkodnak arról, hogy megosztják dalaikat és tudásukat. Bárhová elutaznak, ha meghívják őket, mert kötelességüknek érzik, hogy a Nagy Lelkek Szavait továbbítsák. Nincs export vagy import, ha valakinek nincsenek politikai vagy egyéb határok a szívében.

Gurum arra tanított, hogy felejtsem el a „modern” tanításokat az „Időről”. Az idő efféle méricskélésének nincs semmi értéke egy hagyományos gyakorló számára. Szerencsére még mindig sok nagyszerű mester vagy guru van életben.

Azonban ha nem törődünk velük, ha nem kötelezzük el magunkat teljesen annak, amit ők hosszú évek teljes szívvel végzett gyakorlása után kifejlesztettek, ha nem építünk ki a pénzgazdasághoz egy új hozzáállást, elkerülve, hogy rabszolgasorba kerüljünk általa, akkor mi leszünk az a „generáció, amely elpusztította az emberiséget és annak jövőjét.”

Legyen Rádhá Krisna iránt érzett határtalan szeretete az egyetemes szeretet szimbóluma. Hálásak vagyunk a bengáli népnek, hogy megőrizte számunkra a feltétel nélküli szeretet e gyönyörű kifejeződését.”

(Ravi Gopalain Nair: Korok és élő hagyományok, in Parvathy Baul: A nagy lelkek dalai, 2025. Sanatan Baul Europe Association kiadásában.)

Rideg Zsófia, fordító

A NAGY LELKEK DALAI
Bevezetés a bául ösvénybe

írta
Parvathy Baul

Ravi Gopalan Nair & P.K.Sivadász
együttműködésével

Szerzői jog © 2025
Sanātan Siddhāshram Adhyatmika Vishwa Vidya Satra Foundation

Fametszetek: Parvathy Baul, Ravi Gopalan Nair
Festmények és rajzok: Parvathy Baul
Tervezés, elrendezés, kalligráfia: Bhattathiri
Tördelőszerkesztő: Szondi Bence
Nyomtatás: Rózsa Nyomda
A glosszáriumot összeállította: Purba Debnath
A szanszkrit és a bengáli szavak zömének magyar átirata: Bangha Imre
Korrektúra: dr. Bellus Ibolya

A bául versek szerzői joga a bául-gyakorlóké.

Az angol eredetiből a fordítást készítette:
Rideg Zsófia
A dalok egy részét Domokos Johanna ültette át magyarra.

Kiadó:
Sanatan Baul Association Europe

A könyv bemutatójára az Interweaving languages nemzetközi konferencia keretén belül kerül sor 2025. október 8-án az MMA-MMKI Hild-villában. A szerzővel, a konferencia egyik főszervezője, Domokos Johanna (a könyvben napvilágot látott dalok egy részének fordítója) fog beszélgetni.

Parvathy Baul idén októberben ismét Magyarországra látogat, ahol az elmúlt évek csodálatos találkozásaiból az alábbi gazdag program-csokor virágzott ki:

Október 7.

Mírá Bái nap Má Parvathy Baullal

Elmélyülünk Míra Bái életének történeteiben és kedvesének, Hegyettartó Krisnának szentelt áhítatos költői dalaiban.

Helyszín: Hemanga Vitthala Rukmini Ashram, Bhakti Marga Magyarország, Kóka

A részvétel csak regisztrációval lehetséges. https://www.sanatanbaul-eu.org/meerabairegistration

Október 8. (18.00-19.00)

A nagy lelkek dalai –

Má Parvathy Baul könyvbemutatója a Magyar Művészeti Akadémián rendezett nemzetközi konferencián.

Ez alkalommal bemutatásra kerül a várva várt új lemez is:

„Áldozati énekek – Lálan és Tagore”, Má Parvathy Baul és Wittek Béla

Helyszín:

Magyar Művészeti Akadémia, Hild-villa, Budapest

Regisztálni az MMA-MMKI oldalon lehet.

Október 8. – November 4.

Nirbāṇ Darshan – Má Parvathy Baul fametszeteinek kiállítása

Megnyitó: Október 8. szerda 20.00 – 21.30

Helyszín: Gallerie Femme Harmone (1052 Budapest, Bárczy István utca 2-4.)

https://www.femmeharmone.com/blog/2025/09/05/maa-parvathy-baul/

Október 9-13.

Szánnidhjam elvonulás

A Szánnidhjam elvonuláson 4 napot tölthetünk Má Parvathy Baullal, aki a jógikus bául hagyományban és az ő személyes gyakorlatában gyökerező mindennapi spirituális gyakorlatba vezet be minket.

Helyszín: Három Kincs Völgye (3078 Bátonyterenye, Bükkvölgy major 1)

Jelentkezés és bővebb információ itt: https://www.sanatanbaul-eu.org/events

Október 16. (14:00-21:00)

Egy nap az élő bául hagyománnyal Bengálból a Budai Fonó Zeneházban

Főesemény 19 órakor:

Aranymadár – Bínádász dalai

Má Parvathy Baul szólókoncertje, ahol saját szerzeményeit énekli.

Helyszín: Budai Fonó Zeneház, 1116 Budapest, Sztregova utca 3.

https://www.fono.hu/hu/programok/2025/elmelyules-egy-nap-a-bengali-baul-hagyomannyal/

Rideg Zsófiával a bául hagyományról szóló frissen készült rádió-beszélgetés itt hallható: https://www.buddhafm.hu/musorajanlo/a-nagy-lelkek-dalai-a-bengali-baul-jogikus-utrol-beszelget-rideg-zsofiaval-varjasi-geza/

Jegyzetek

[1] A mester házában életvitelszerűen folyó tanulás.