VÁZLATOK (Szauer Ágoston versei)
ALKONY A PARKBAN
**********(48×32 cm, 2025)
Az est nem ér el eddig,
még minden szín ragad,
a múlt avarja fekszik
pazarló fák alatt.
Az árnyak útra kelnek,
köröttük fény szitál,
és súlyt ad minden jelnek.
Itt járt a délután.
*
ÉPÍTKEZÉS
Végszavak, szóvégek,
oldalak és húrok,
síkok, csúcsok, élek,
arányok és súlyok,
magasak és mélyek,
ösztönök, szabályok,
keretek és képek,
jelek, hallgatások.
*
MADÁR
Nem lehet elbeszélni.
Csak mázolt foltnyi, vázlat.
E szféra már az égi.
Más törvény kell. Alázat.
*
MEGISMERÉS
Nincs elég irány,
nincs elég nézet
végig átlátni
ezt az egészet.
Szűkre mért terek,
pislogó fények.
Ami elsikkad,
éppen a lényeg.
*
MEGOLDÁS
Ha minden jól halad,
egyszer majd erre is
lesz mondatunk talán –
egy-egy szó fennakad
a nyelvek tetszetős,
szilárd állványzatán.
*
VÁZLATOK
A vers üres kis téglalap,
a ház derékszögek, falak,
a fák hegyére higgy szelet,
legyen minden csak képzelet.
*
*
Illusztráció: Kandinszkij
Ezek is érdekelhetik!
Németh István Péter: ŐSZI MOZAIK (haiku-füzér) →
Turai Kamil: EYAS-KOVÁCS JÓZSEF BALLADÁJA →
Emlékezés egy útszéli bodzabokorra (Antal Attila versei) →
