Fórián Éva: Lengyel–magyar társalgások a 2. világháború sodrában
Lengyelbarátok Debrecenből (2. rész)
A társalgási zsebkönyvek afféle minienciklopédiák, az adott nyelvi közösség aktuális „világegyetem”‑ét kicsinyített alakban ábrázoló tablók. Az objektív világ nyelvi képe a szerző egyéni gyakorlati tapasztalataiból eredő szubjektív világ-pillanatképén alapuló és azon keresztül tükröződő helyzetjelentés a környező világ/valóság rendjéről, életmódjáról, világlátásáról, viselkedési normáiról és általános kulturális értékeiről. Az évtizedekkel ezelőtt kiadott könyvecskék társalgási témaköreit fellapozva hamisítatlan időutazáson vehetünk részt. A XX. században a magyarok számára kiadott lengyel társalgási zsebkönyvek is mind olyan művek, melyek egy rövidebb vagy hosszabb történelmi kor, korszak belső életének és hangulatának jellemző, hű képét mutatják.
A társalgási zsebkönyvek mint nyelvi útitársak
A társalgási zsebkönyvek elsősorban nyelvi útitársak. Kiadásuk alapvető célja, hogy az adott ország nyelvét nem beszélő utazók, főként turisták számára megkönnyítsék a verbális kommunikációt a külföldi tartózkodás idején. Haszonnal forgathatják a kezdő, középhaladó nyelvtanulók is, hogy gazdagítsák szó- és kifejezéskészletüket, de alkalmasak akár a megkopott nyelvtudás felfrissítésére is az egyéb, idegen nyelvet tanító kiadványok (tankönyvek, olvasókönyvek, nyelvtanok és szótárak) mellett.
Azonkívül, hogy az utazók számára idegen nyelvre átültetett és tematikusan rendszerezett – többnyire kérdés-válasz formájú – nyelvi klisék segítik az idegen ország lakóival, illetve adott nyelv beszélőivel konkrét élethelyzetekben folytatandó kommunikációt, olyan gyakorlati jellegű országismereti, kulturális és interkulturális ismereteket is tartalmaznak, amelyek birtokában helyesen, a helyi szokások szerint viselkedhetünk vagy éppen elkerülhetünk kellemetlen szituációkat.
Władysław Szabliński a Debreczeni Magyar Királyi Tisza István Tudományegyetemen
A magyarországi könyvtárakban fellelhető, legkorábbról származó lengyel–magyar társalgási kiadványok szerzője Władysław Szabliński (magyarosan Szablinski László). Életéről és munkásságáról Mudrák József történész írt rövid ismertetőt A debreceni Egyetemi Könyvtár tisztviselői névsora és lexikona életrajzi és irodalmi adatokkal című könyvben:
Szabliński vel Krawczyk, Wladislaw (Szablinszki László) (Varsó, Lengyelország, 1912. dec. 7. – ?) lektor. – R. kat. (lengyel anyanyelvű). Szülei: Sz. Aleksander ny. vasutas, Radzicka Stanisłava. – A magyar–lengyel kultúregyezményt követően 1935. szept. 1-jétől lengyel lektor a debreceni Tisza István-Tudományegyetemen, 1942 februárjáig tartott előadásokat. Előbb a varsói egyetemen tanult, 1939 januárjától 1943-ig debreceni egyetemi bölcsészhallgató. 1941. júl. 19-től gyakornok az Egyetemi Könyvtárban. 1944 februárjában Divéky Adorján professzor (a varsói Magyar Intézet volt igazgatója) javaslatára újra akarták indítani a lektorátust, de a német megszállás miatt ez már nem valósulhatott meg.[1]
Ezen tényeket egészítik ki a következő életrajzi adatok:
Wladyslaw Szablinskit a német megszállás után letartóztatták, és Flössenburgba került. Már nem került vissza Magyarországra, az NSZK-ban maradt, különböző helyeken nyelvtanítással és fordítással foglalkozott, magyarul, lengyelül, németül. 1991 februárjában hunyt el.[2]
Władysław Szabliński debreceni tartózkodása során elsősorban a lengyel nyelv egyetemi lektoraként működött. A nyelvtanításhoz és nyelvtanuláshoz elengedhetetlen oktatási segédanyagokat[3] (A lengyel nyelvtan rövid összefoglalása[4] és Magyar–lengyel szótár[5]) nemcsak hogy ő maga állította össze, hanem könyvekként szerzői (magán)kiadásban meg is jelentette, sőt értékesítette is. Például a társalgási zsebkönyvének az 1939-es 6. bővített kiadása 60 filléres levélbélyeg beküldése ellenében volt nála kapható – ahogy ezt a borító is hirdeti.
Władysław Szabliński lengyel–magyar társalgási zsebkönyvei
Szabliński 1939-ben és 1940-ben magánkiadásban megjelentetett minikönyvecskéi ugyan eltérő címeket viselnek: To co najważniejsze // Az ami a legfontosabb. Rozmówki polsko–węgierskie // Lengyel–magyar beszélgetések és a Wszystko co ważne. Praktyczny podręcznik polsko–węgierski // Minden, ami fontos. Lengyel–magyar gyakorlati nyelvkönyv, ám terjedelem és tartalom tekintetében alig különböznek egymástól. Ez utóbbi húsz oldallal nagyobb terjedelmű – olyan fejezetekkel bővült, mint államok, függelék, határozószó, igenevek, lelki folyamatok, melléknevek, mozdulatok és pénz.[6]
A szerkesztés folyamán Szablińskit nem pusztán a társalgási zsebkönyvek kiadásának legfőbb általános céljai vezérelték – ti. segíteni a külföldre (Lengyelországba) utazó magyarok lengyel nyelvű kommunikációját, valamint segíteni a lengyel nyelv tanulását. Egy harmadik szándék is irányt szabott munkájának: a lengyel kiejtési és nyelvtani szabályok mellett következetesen ismertette a magyar nyelv kiejtési és nyelvtani szabályait, továbbá jelezte a lengyel és a magyar valóság közötti eltéréseket (például a Kezét csókolom üdvözlés,[7] avagy a tegezés/magázás/önözés használata kapcsán a magyarban). Mindezeknek köszönhetően tehát egyszerre volt hivatott elősegíteni a magyarok lengyel nyelvű kommunikációját és nyelvtanulását, valamint a lengyelek magyar nyelvű társalgását és magyartanulását.
Milyen ok és motiváció rejlik ebben a szokatlan, ugyanakkor kézenfekvő kettősségben? A második világégéssel a külföldi, turisztikai jellegű utazások lehetetlenné váltak, ugyanakkor a kifejezetten a háborús eseményekhez kötődő népességmozgások általánossá lettek.
1939 szeptemberétől lengyel civilek és katonák tízezrei menekültek az országukat ért német, szlovák és szovjet agresszió elől a Magyar Királyság területére. Id. dr. Antall József, aki a magyarországi lengyel menekültek hivatalos magyar gyámjaként és sorsuknak hatósági intézőjeként működött, így emlékezik:
Magyarország területén a II. világháború alatt mintegy 140 ezer lengyel menekült vonult át, akik közül már az első évben mintegy 100–110 ezer, a további években még 15–25 ezer fegyverviselésre alkalmas ember ment tovább Franciaországba, Nagy-Britanniába, illetőleg a Közel-Keletre, és mintegy 15 ezer azoknak a száma, akik a háború egész tartama alatt igénybe vették a magyar kormány és társadalom által olyan készséggel nyújtott menedékjogot. [8]
A Magyarországra érkező lengyelek és az őket fogadó magyarok számára ebben a helyzetben nélkülözhetetlenné vált egy olyan kiadvány, ami a legkülönfélébb szituációkban segítette mindennapi kommunikációjukat. Władysław Szabliński felismerte ezt az igényt, és olyan közös könyvecskét készített, ami mind a lengyeleknek, mind a magyaroknak segítségére lehetett a beszélgetésekben – még szorosabbra fűzve az évezredes lengyel–magyar barátság kötelékét.
A béke és a háború világa Władysław Szabliński társalgási zsebkönyveiben
A mindenkori társalgási zsebkönyvek példamondatai hű lenyomatai és krónikái a kornak, amelyben íródtak. Szabliński művei az 1939–1940-ben háborútól égő világ rendjének, életének, normáinak és szokásainak az emlékeit hordozzák számunkra. A lengyel és magyar nyelvi anyag által közvetített enciklopédikus tudásnak köszönhetően szemünk elé tárulnak a nyolcvan évvel ezelőtti mindennapi világ képei. A kétnyelvű társalgási témák egy-egy kiragadott magyar példája is képes elénk vetíteni e letűnt kor hangulatát, mindennapjainak beszélgetéseit:
Udvariasság:
Méltóztassék parancsolni! (pincér)
Nagyságos asszony!
Közlekedés
konflissal megyek
hajtási igazolvány
Öltözködés
Felveszem a felöltőt.
Sajtó, rádió
kormánylap/ellenzéki lap
cenzúra által jóváhagyva
A mai számot elkobozták.
Betiltották az újságot/ a … című cikkét.
Keressük meg Londont.
Vásárlás
pilula, fogpor
pengő, fillér
pipa, szipka
Oktatás
elemi iskola
Foglalkozások
bérkocsis
lakáj
parkettáncos
szolga
cseléd
szobalány
házi alkalmazott
csodadoktor [9]
Betegség
tuberkulózis
vérhas
hagymáz (hastífusz)
Lakás
Szalmán kell aludnunk.
Halál
Agyonlőtte / megmérgezte / felakasztotta magát.
Politika, közigazgatás
főszolgabíró
A Magyar Királyság (vár)megyékből áll.
A kormányzó helyettesíti a királyt.
Az országgyűlés alsó és felső házból áll.
Szabliński a háború közepette alkotta zsebkönyveit. A korszak állandó, különösen pedig az akkori lengyel–magyar társalgások legmeghatározóbb témája a háború volt. Zsebkönyveinek a hadsereg, háború és vezényszó tárgyú egységei a vészhelyzetben is segítséget nyújtottak a lengyel menekültek és az őket befogadó magyarok közötti nyelvi szakadék leküzdéséhez. Olyan kulcsfontosságú szavak és kifejezések jelentek meg, mint például:
Menekült vagyok.
Lengyel emigráns vagyok.
megnyerni a háborút / a megnyert háború / a háború meg van nyerve;
internálták;
A hajót elsüllyesztették.
letartóztatták;
egy doboz hüvelyt;
munkatáborban (dolgozik);
Merényletet követtek el a miniszterelnök ellen.
Legyőztek bennünket.
győzünk, győzni fogunk;
Változó a háború sorsa.
A világháború után Lengyelország visszanyerte függetlenségét.
légi riadó, lejárat az óvóhelyre.
Jóllehet dátumok nélkül, de egyszersmind háborús krónikát is írt Szabliński az olyan példamondataival, mint
Az angol kormány ultimátumot intézett a német kormányhoz.
A német kormány visszautasította az ultimátumot.
Anglia hadat üzent Németországnak.
A németek hadüzenet nélkül törtek be Lengyelországba.
A technikai fölény Németország oldalán volt.
Hadseregünk gyorsan nyomul előre.[10]
És amire W. Szabliński szerint még a 2. világháború lengyel–magyar társalgásaiban szükség lehetett:
Tudom is én.
Azt a kutyafáját!
Menjen a fenébe!
Ne köpködj!
Ne szemetelj!
Władysław Szabliński hagyatéka
Władysław Szabliński hosszú életének ugyan csak töredékét töltötte Debrecenben, ám szellemi hagyatéka mintául szolgált a későbbi korok lengyel–magyar mintapárbeszédeinek és szótárainak összeállításához. Fennmaradt, mindent (ami fontos) tartalmazó alkotásait mindmáig őrzi a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtára.
[1]Mudrák József: A debreceni Egyetemi Könyvtár tisztviselői névsora és lexikona életrajzi és irodalmi adatokkal 1916–1949. In: A Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtárának Évkönyve XXX. Kötet, 2008: 230.
Szintén e forrásból derül ki, hogy miután Szabliński László (Władysław Szabliński) könyvtári gyakornokot (1941. VII. 19. – 1944. VI. 17.) nem alkalmazták tovább a debreceni Egyetemi Könyvtárban, gyakornokként magyar felesége, Szablińskiné Juhász Ágnes nyert ugyanitt alkalmazást (1944. VII. – 1944. X).
[2] http://wangfolyo.blogspot.com/2014/11/minden-ami-fontos.html (Hozzáférés: 2020.07.15.)
[3] Lásd: Kovács Csaba: Władysław Szabliński lengyel lektor Debrecenben írt munkái. In: Magyar–lengyel közelítések. Tanulmányok a KLTE Lengyel Nyelv és Irodalom Tanszéke 1984. XI. 13–14-én rendezett konferenciájának anyagából. Szerkesztette és bevezette: D. Molnár István. Debrecen: Kossuth Lajos Tudományegyetem; Budapest: Lengyel Tájékoztató és Kulturális Központ, 1985: 89–97.
[4] Władysław Szabliński: A lengyel nyelvtan rövid összefoglalása. Debrecen: [s.n.], [192?].
[5] Władysław Szabliński: Słownik węgiersko–polski = Magyar–lengyel szótár. Debrecen: Szerző; 1940.
[6] Mindegyik kiadásban mind a lengyel, mind a magyar tartalomjegyzék érdekessége, hogy az egyes fejezeteket nem nyomtatott sorrendjükben mutatja, hanem azokat a lengyel, illetve magyar ábécé rendjében sorolja.
[7] Itt a szerző felhívja a társalgási zsebkönyv használóinak a figyelmét arra a különbségre, miszerint a lengyel nyelvben ez a köszöntés nem létezik, a kézcsók adásának szokása viszont igen.
[8] Id. dr. Antall József: Lengyel menekültek Magyarországon a háború alatt. Budapest: Athenaeum nyomda, 1946, 15. lap. http://real.mtak.hu/103910/1/Kapronczay-Antall_Lengyelekesmagyarokbeliv.pdf (Hozzáférés: 2020.07.15.)
[9] Lengyel megfelelője itt: znachor. Mindkét nyelvben orvosi végzettség nélkül gyógyító személyt jelent. A magyar szó rosszalló jelentéstöltettel bírva olyan szélhámost, kuruzsló orvost v. magát orvosnak kiadó személyt jelöl, akinek a hiszékenyek rendkívüli, csodás gyógyító erőt tulajdonítanak. Vö. https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-ertelmezo-szotara-1BE8B/cs-22AB7/csodadoktor-238B9/ (Hozzáférés: 2020.07.15.)
[10] További példákat mutat be Władysław Szabliński életéről és alternatívtörténelem-írói jelentőségéről Deák Tamás írása itt: http://wangfolyo.blogspot.com/2014/11/minden-ami-fontos.html (Hozzáférés: 2020.07.15.)
Az előrő rész linkje: http://www.naputonline.hu/2020/10/15/d-molnar-istvan-lengyelbaratok-debrecenbol-1/
Illusztráció: Władysław Szabliński hagyatéka…
Ezek is érdekelhetik!
Petro Maha: 302 perc →
ENDER ARAT: TÖRÖKORSZÁG − MAGYARORSZÁG →
Bánfai Zsolt: „Az ösvények gyaloglással jönnek létre” →
