Congkapa (Cong – kha – pa): Az ösvény három legfőbb szempontja (Boldogh Dezső fordításában, kommentárjaival)
*
Bevezetés
Congkapa itt bemutatott műve, tömör összefoglalása a buddhizmus egyik fontos tanításának, a tibeti gelugpa iskola nézőpontjából. A kolofón szerint ezt az írást Congkapa, Navang Trakpa nevű unokaöccse (vagy tanítványa) számára készítette. A mű három tő részre osztható: I. A szilárd elhatározás (tiszta megbizonyosodás) felkeltése annak érdekében, hogy az ösvényre lépő elhagyja / meghaladja a létforgatag nyújtotta lehetőségeket. II. A minden szenvedő lény üdvéért vágyott megvilágosodás. III. Az üresség helyes látásmódjának kialakítása. Ez a három rész a bodhiszattvai ösvény három legfőbb szempontja. Congkapa, mielőtt kifejtésükbe kezdene. fogadalmat tesz, amelyben tanításának célját közli, majd pedig arról beszél, hogy szándékai szerint kikhez szeretne szólni (1-2. versszak)
Az első rész bemutatja, hogy mit jelent a tiszta megbizonyosodás és hogy miért van rá szüksége a tanítványnak az ösvény helyes végigjárásához, valamint hogy miképpen lehet a jelen és a jövő létforgatagbeli szenvedéseit megakadályozni a valódi elmélyülés segítségével (3-5.)
Ennek a résznek a fordítását és magyarázatait tartalmazza az ez írás.
A műre mindvégig jellemző a tömör, rendkívül sűrített előadásmód, a témakörök és a szakaszok szoros egymásra utalása és egymásból következése, valamint a versforma betartása miatt az összevont szókapcsolatok, rövidítések alkalmazása. Mindez a mű tanulmányozójának dolgát nem könnyíti meg, ezért csak afféle nyersfordítást közölhet itt, és a Congkapa által használt kulcsfogalmak segítségével próbál behatolni a mű mondanivalójának rejtelmeibe. Elsősorban a szakaszok helyes és szöveghű átültetése volt a cél, a kommentárokban pedig a fontosabb kifejezések rövid magyarázata.
*
Az ösvény három legfőbb szempontja
– Hódolat a szent lámáknak!
*
1.
A Győzedelmes összes tanításának lényegi értelmét,
a szent hercegek dicsőítette ösvényt,
a szerencsés megszabadulni vágyók gázlóját,
legjobb képességeim szerint, elmagyarázom.
Az első versszakban Congkapa felvázolja művének mondanivalóját: a Felébredett legfontosabb kijelentéseit szeretné tömören bemutatni, azaz. a buddhista tan lényegi kérdéseivel foglalkozik ebben a munkájában. A szent hercegek, a Felébredett indiai és tibeti tanítványait, követőit jelentik. A szerencsés az, akinek megadatott, hogy a tan ösvényére lépjen, vágyakozik a megszabadulásra, és ennek érdekében tenni is képes. A gázló jelképezi a szenvedésből elmúlás felé vezető utat és annak végigjárását, amelynek módszerét a szerző a következő szakaszokban fogja majd kifejteni.
*
2.
Akik nem ragaszkodnak a lét örömeihez,
és az alkalom és adottság sikeressé /értelmessé/ tételéért törekednek,
a Győzedelmes boldogító ösvényére bízzák elméjüket,
azok a szerencsések figyelemmel hallgassanak!
Az „alkalom és adottság” – a nyolc kedvezőtlen körülménytől való szabadulás, illetve az öt belső és az öt külső szerencse.[1] Már az emberi test megszerzése is különleges érdemnek számít, de azok, akik képesek az ösvény végigjárására, még nagyobb szerencse birtokában tehetik – nekik szól Congkapa műve.
*
3.
Tiszta megbizonyosodás nélkül,
a létforgatag örömei utáni hajsza lecsillapítása nem érhető el.
A létesülés iránti sóvárgás révén leláncoltak a testtel rendelkezők,[2]
ezért először a tiszta megbizonyosodás (szándékát) kell felkutatni.
Az ösvény első lényegi szempontja a három közül: a „tiszta megbizonyosodás” vagy szilárd elhatározás kifejlesztése annak érdekében, hogy a törekvő képes legyen elhagyni a születések tengerét. Nevezhető még lemondásnak is az ösvénynek ez a szakasza, ennek eredményeképpen az ember a létforgatag kívánatosnak vélt örömei helyett a megszabadulás felé teszi meg az első lépéseit – a cél megvalósítása e módszer nélkül nem járhat sikerrel. A „létesülés iránti sóvárgás” utalás a tizenkét-tagú oksági láncolat egyik elemére, a szomjra, jelezvén, hogy a függő keletkezés megértése fontos szerepet játszik Congkapának ebben a művében. A testtel rendelkező lények megkötözöttsége az okok és okozatok karmikus törvényszerűségét is jelenti, amely minden létforgatagba került lényre elsődleges hatással van, a buddhista tanítás szerint.
*
4.
Az alkalom és adottság megtalálása nehéz, és az élet visszafordíthatatlan.
Az elme hozzászoktatásával, e világ ábrándképei megszüntethetők.
A tett és gyümölcse kérlelhetetlen törvényét valamint a létforgatag szenvedéseit
újra és újra átgondolva, a jövő ábrándképei megszüntethetők.
Az elmélyülés segítségével bizonyosodhat meg arról az ösvényre lépő, hogy milyen szerencse birtokába került az alkalom és adottság megszerzése miatt, így a létforgatag látszólagos örömei – amelyek valójában csak ábrándképek –, egy magasabb értelem fényében tanulmányozhatóak, és ennek révén a hozzájuk fűződő kiszolgáltatottságnak is véget lehet vetni.
A szenvedésről és a jövőről alkotott fogalmakat az okok és okozatok törvényét végigvizsgálva sikerülhet csak helyes medrükbe terelni, hiszen a gyakorló mindezek átgondolása révén az időhöz kötött jelenségek valódi természetéről is tökéletesebb látásmóddal rendelkezik. Annyit még érdemes megjegyezni, hogy a közönséges testi-érzelmi fájdalmakon és karmikus kötöttség okozta szenvedések belátásán túl, létezik egy harmadik típusú is, amit a létforgatag, ill. a létforgatag összetevő-erői révén keltett szenvedésnek nevezhetünk – helyes megértésük nélkülözhetetlen a tettek és gyümölcseik elemző vizsgálatánál.
*
5.
Ezt a módszert gyakorolva, egy pillanatnyi kívánság sem
támadhat fel benned a létforgatag bősége (világai) iránt.
Éjjel-nappal mindig a megszabadulásra törekszik az értelem,
és a tiszta megbizonyosodás idővel kialakul benne.
A gyakorlás fontossága: Congkapa itt a megszabadulás felé vezető módszer kezdeti eredményeit mutatja be. Ha a törekvő képes megvalósítani az eddig elmondott tanácsokat, akkor megérett arra, hogy a létforgatag bősége (a hat világ, beleértve a legmagasabb rendű isteni birodalmakat), számára ne váljon kívánatossá. Az ok-okozatokból és a (végső természete szerint) szenvedésből (állandó keletkezésből és pusztulásból) összeállt forgatagot felülmúló lehetőségekkel rendelkezik immár, feltéve hogy minden körülmények között e cél beteljesítését tartja a leglényegesebbnek.
*
[1] A nyolc kedvezőtlen állapot: 1. pokoli világba születni 2. éhes szellemek közé 3. állatok közé 4. elvadult vidékre ill. népek közé 5. fogyatékosként 6. tévhitűként 7. hosszú életű istenek közé nss/o életű istenként 8. olyan világkorszakba, ahol egyetlen buddha sem jelenik meg
Az öt belső szerencse: l. embernek születni 2. olyan helyre, ahol a Felébredett tanait követik 3. ép érzékszervekkel rendelkezni 4. mentesnek lenni az öt legsúlyosabb bűntől 5. hinni a buddhista szentiratokban és érteni azokat
Az öt külső szerencse: 1. látni egyet a buddhák közül 2. akinek tanítása kiválónak mondható 3. fennmarad a jelen világkorszakban 4. akinek igaz tanítványai léteznek 5. és az ott élő lények könyörülettel és irgalmassággal rendelkeznek egymás iránt
[2] Több kommentár hasonlítja börtöneikben sínylődő rabok állapotához a létforgatagba került lények helyzetét
*
Ezek is érdekelhetik!
Joszif Brodszkij: „Ne hagyd el a szobát…” (Petrőczi Éva felvezetőjével, fordításában) →
Alekszandr Kuprin: GÉPESÍTETT IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS (Földeák Iván bevezetőjével, fordításában) →
Rudyard Kipling: Út az erdőn át (Acsai Roland bevezetőjével, fordításában) →
