Csontos János: Önszócikk
Hatvan éves lenne egykorvolt szerkesztőtársunk, pártfogolónk, barátunk. Decemberben lesz öt esztendeje, hogy nincs közöttünk. Így mutatta be magát távolságtartóan közelről a 2017-ben megjelent – harmadik személyű, jobban játékos fogalmazást kérő – gyűjteményünkben, az Önlexikonban.
Született 1962-ben.
Az első emlék félévesen: szép és csúf arcok hajolnak csörgőt rázva a babakocsijába; felváltva nevet és sír.
Az első lépés egyévesen: a baromfiudvarban, a disznóólak és az árnyékszék között, közel a kispatak hídjához.
Az első dal kétévesen: Egyszer egy királyfi; a népballadát édesanyja énekli és tanítja be neki.
Az első mese háromévesen: Pilóta bácsi; édesapja mondja neki kalandként a A kis herceg folklorizált változataként, felváltva a János vitézzel.
Az első leírt mondat négyévesen: ákombákomokkal A hegyi szellem című mesekönyvben; onnantól ír és olvas.
Az első elolvasott mese ötévesen: Deédes és Nekese története Paál Zoltán gyűjtésében a Nők Lapjában; az Arvisura szerzője Dédestapolcsány és Nekézseny eredetmondáját dolgozza fel.
Az első fellépés ötévesen: az óvodában népviseletben, csizmában és kalapban táncol.
Az első elolvasott könyv hatévesen: Robinson története, az ifjúság számára átdolgozva.
Az első főszerep hétévesen: iskolai lakodalmas játékban a násznagyot alakítja.
Az első vers nyolcévesen: cipősdobozra rója; ám édesapja elővigyázatosságból a tűzre veti, mert a klapancia a megszálló felszabadítókat trágár kontextusban említi.
Az első drámai mű kilencévesen: osztályfőnöki órán hét összefüggő jelenetet ad elő két osztálytársával.
Az első testvér tízévesen: Györgyi; marad is ez az egy.
Az első novella tizenhárom évesen: egy mozaikokból álló partizántörténet, amellyel megnyeri az iskolai irodalmi úttörőpályázatot.
Az első kisregény tizenöt évesen: Hogy ityeg a fityeg?; a Gyarmati Attilával közös vidor kollégiumi diáksztori-füzér megnyeri a Magyar Rádió Ilyenek vagyunk című országos ifjúsági irodalmi pályázatát.
Az első lírai zsenge tizenöt évesen: a négykezes kisregény mottóiból növi ki magát és kél önálló életre.
Az első újságszerkesztés tizenhat évesen: az egypéldányos Hanta Hírlap az érettségi vizsgáig havonta jelenik meg; Gyarmati Attila cserébe az Edelényi Krónikát küldözi neki.
Az első dalszöveg tizenhét évesen: osztályinduló az ózdi József Attila Gimnázium III/5. osztálya számára.
Az első megnyert irodalmi vetélkedő: az iskolarádióban; a hetvenöt éve született József Attila tiszteletére.
Az első szonettciklus tizennyolc évesen: Hervadt szonettkoszorú; A Kozmosz éneke hatása alatt.
Az első „nagylemez” tizenkilenc évesen: az Aquila együttes összes szövege a ceglédi híradós laktanyában.
Az első nyomtatott cikk húszévesen: a debreceni Egyetemi Életben, Juhani Nagy János jóvoltából.
Az első állandó glosszarovat huszonegy évesen: Kötekedő; Tóth Dénes Árpád jóvoltából.
Az első vers nyomtatásban huszonkét évesen: a debreceni Egyetemi Élet Új Főnix rovatában, Fucskó Miklós jóvoltából.
Az első író-olvasó találkozó huszonhárom évesen: a nagyerdei Benczúr-kollégiumban; Vitéz Ferenccel közösen.
Az első folyóiratközlések huszonnégy évesen: a Napjainkban és a Mozgó Világban; Serfőző Simon és Berkes Erzsébet jóvoltából.
Az első folyóirat-alapítás huszonnégy évesen: Határ a debreceni egyetemen; három évre rá követi a Folyam Szentendrén.
Az első véres irodalmi csörte huszonnégy évesen: az Esterházy–Nádas irodalmi ikerpárral az Élet és Irodalom hasábjain; huszonhét évvel ugyanez ugyanott kísértetiesen, önmaga szomorú paródiájaként megismétlődik.
Az első színikritika huszonöt évesen: a Hajdú-Bihari Naplóban egy kortárs szovjet darab premierjéről; Bényei József jóvoltából.
Az első antológiaszereplés huszonhat évesen: a Helyzetjelentés című debreceni gyűjteményben; Székelyhidi Ágoston és Erdei Sándor jóvoltából.
Az első házasság huszonhét évesen: Karádi Zitával; minden bizonnyal az utolsó is.
Az első önálló könyvek huszonnyolc évesen: az Együtt és külön című interjúkötet a Kilencek tagjaival Mezey Katalin jóvoltából; illetve az Apróza című füzet.
Az első napilap-alapítás huszonnyolc évesen: Debreceni Krónika; harminchárom lapszám; a főszerkesztő-helyettes Arany Lajos.
Az első gyermek huszonkilenc évesen: Eszter; három évre rá követi Kata, kilenc évre rá Ábel.
Az első hetilap-alapítás huszonkilenc évesen: Szabadhajdú Hajdúböszörményben; negyed század múltán is él és virul.
Az első verseskötet huszonkilenc évesen: Menekült iratok; Rózsa Endre jóvoltából.
Az első rovatvezetés harmincévesen: Esti Hírlap, kulturális rovat.
Az első folyóirat-újraalapítás harminckét évesen: Magyar Napló, Oláh Jánossal.
Az első igazi repülőút harminchárom évesen: Párizs; két évtized alatt négy kontinensen több száz követi.
Az első irodalmi mű idegen nyelven harmincöt évesen: Szajnaparti szonettek franciául, Ditrói Ákos fordításában, Hules Béla jóvoltából; öt évre rá Haiku-naptár bolgárul, Szvetla Kjoszeva fordításában, Szondi György jóvoltából.
Az első antológiaszerkesztés harmincöt évesen: Provincia Nostra; ózdi illetőségű szerzőtársaival, Kálnay Adéllal, Toót H. Zsolttal és Takács Józseffel.
Az első publicisztikai díj harminchét évesen: Pethő Tibor-emlékérem, George Hemingway jóvoltából.
Az első napi publicisztikai rovat harmincnyolc évesen: Kétezer leütés; Osszián néven a Magyar Nemzetben.
Az első televíziós szerkesztés harmincnyolc évesen: Kalendárium címmel napi magazin a Duna Televízióban.
Az első dokumentumfilmek harminckilenc évesen a Duna Televízióban: Szórványban – szerkesztőként, Makó Andreával; Ózdi munkáskolóniák – rendezőként; Karádi Zitával és Csontos Györgyivel.
Az első összegyűjtött verseskötet negyvenévesen: XL; tizenegy évre rá a folytatás: Delelő.
Az első filmsorozat negyvenévesen: Uniós csodák – Írországról és Lombardiáról Lukovich Tamással; három évre rá: Tizenkét kőmíves, Csontos Györgyivel.
Az első, sokezres tömeg előtt elmondott nyilvános beszéd negyvenegy évesen: a Budai Várban, Kerényi Imre jóvoltából.
Az első önálló televíziós magazin negyvenöt évesen: Kő kövön; a Hír Televízióban, Novák Lajossal.
Az első kabaré negyvenöt évesen: Polgári kabaré; négy évre rá: Bajza Kabaré.
Az első építészfilmes elismerés negyvenhét évesen: Kós Károly-díj.
Az első kulturálishetilap-alapítás negyvenhét évesen: Nagyítás, negyven lapszám; Brém-Nagy Ferenccel és Száraz Miklós Györggyel.
Az első televíziós korzózás ötvenegy évesen: Építészkorzó, Szabó Mihállyal; három évre rá: Írókorzó.
Az első versantológia szerkesztése ötvenkét évesen: Az év versei.
Az első irodalmi elismerés ötvenhárom évesen: József Attila-díj.
Az első regény ötvenhárom évesen: Angyaldekameron; a triptichon további készülő kötetei: Ezeregy mondat; Napregény.
Az első önálló televíziós vitaműsor ötvenhárom évesen: Fonák; az Echo Televízióban.
Az első irodalmi kurátorság ötvennégy évesen: Nemzeti Kulturális Alap Szépirodalmi Kollégiuma.
Az első monográfia ötvennégy évesen: Az ezredváltó magyar Dante, Csontos János írói világa; Vitéz Ferenc tollából.
(2017)
Illusztráció: Önlexikon
Ezek is érdekelhetik!
Lajtos Nóra: Önszócikk →
Füzesi Magda: Önszócikk →
Baka Györgyi: Önszócikk →
