Magyar Miklós: Hegedűs a háztetőn Marc Chagallnál
*
Marc Chagall műtermében
Marc Chagall monumentális életművet hagyott maga után. Több ezer festmény, számos freskó, mozaik, üvegablak, kerámiatárgy, szőttes, litográfia megálmodója és alkotója volt. Képzeletvilága, színei, fantasztikus alakjai lenyűgözik a tárlatok nézőit. Művei egyszerre sugároznak hihetetlen életszeretetet, humort és melankóliát. Egyetlen festői irányzathoz sem csatlakozott: „Le a naturalizmussal, az impresszionizmussal és a realista kubizmussal” – mondta.
Chagall művészetének egyik fő motívuma a hegedű és a hegedűs. Olyannyira, hogy a kritika 1925-től a szemére is veti, hogy „elveszítette a párizsi évek merész kísérletező kedvét” és „állandóan háztetőkön ülő hegedűsöket fest.” A hegedű Chagallnál ifjúságára való visszaemlékezés, zsidó identitásának szimbóluma, ami egész festészetén végigvonul. Jelen van az élet mindennapjaiban, mint az 1911-ben festett Hegedűs a faluban című festményen, ünnepeken, mint A nász című festményen láthatjuk, de a cirkuszban is, ahogyan a Hegedűs a cirkuszban című kép mutatja. Milyen muzsikára gondolt Chagall, amikor hegedűseit megfestette? Nyilvánvalóan nagybátyjára, a hegedűs Neuchra, a nomád muzsikusokra, legyenek azok magányos zenészek vagy cirkuszok bohócai és a klezmerre, a kelet-európai zsidók körében ünnepek alkalmával meghívott népszerű együttesekre.
Hegedűs a faluban, A nász és Hegedűs a cirkuszban
Az alábbiakban a háztetőn muzsikáló hegedűsöket mutatom be, annál is inkább, mert Chagall egyik festménye adta a világhírű musical, a Hegedűs a háztetőn ötletét.
1. A halott
A halott
Chagall háztetőn muzsikáló hegedűse először 1908-ban, A halott című képén jelenik meg. Az utca közepén egy lepelben lévő halott körül hat gyertya ég, felette a világos égbolt a nap felkeltét jelzi. Egy nő, valószínűleg a halott özvegye fehér szoknyájával magához vonzza a néző tekintetét. Az asszony arckifejezése, kétségbeesett mozdulatai a fájdalom jeleit mutatják. Mögötte az utcaseprő az ébredező város része. A kép bal oldalán, egy házon a cipész cégére látható. A háztetőn egy kalapos zenész hegedül. A hegedűs valószínűleg Chagall nagybátyja, Neuch, akihez a gyermek Marc erősen kötődött. Neuch, miután nap közben állatokat vásárolt fel a környék parasztjaitól, kikapcsolódásképpen a ház tetején ülve hegedült.
2. Zöld hegedűs
Az 1912-1913-ban festett Zöld hegedűs Chagall emblematikus képe, amit 1920-ban és 1923-1924-ben is újra megfestett. A zenész alakja szinte az egész képet betölti. A szürke és lila színű ruhába öltözött muzsikus arca zöld, innen a festmény címe. A művészettörténészek csak találgatják, miért pontosan a zöldet választotta Chagall az arc színeként. Talán azért, mert a zöld a szeretet, a harmónia, a nyugalom színe. Közelebb vihet bennünket a talány megértéséhez, ha felidézzük a Charles-Ferdinad Ramuz Aimé Pache, vaud-i festő című könyvében olvasható jelenetet, ahol megkérdezik a festőtől, miért zöld színű nála a ló. „Mert ilyennek látom” – hangzik a válasz. Chagall a hegedűs arcát zöldnek látta? A képen a hegedű narancsszínű, a zenész cipői felemásak, az egyik fekete, a másik bézs színű. Lábai egy-egy ház tetején helyezkednek el. Egyik kezén fekete kesztyűt visel, a másik kéz meztelen (a színek ugyanazok, mint a cipőké). Jóllehet Chagall nem szerette a kubista festőket, a zenész kabátján geometriai formákat figyelhetünk meg, háromszögeket és trapézokat. A nadrágon is fekete, barna és bézs színű négyszögek és téglalapok láthatók, amik ugyancsak a kubizmus jegyei. A képen domináló lila színt Chagall nagyon kedvelte, egyfajta misztikusságot kölcsönzött festményeinek. A festmény mellékalakjai is fontosak. A bal oldalon egy egyenruhás alak hegedűt tart a kezében, a fejénél fogva a hangszert. Sapkája ugyanolyan színű, mint a hegedűs kabátja. Az egyik ház tetejének támaszkodva egy ló nézi a zenészt. A jobb oldalon egy fa csupasz ágain egy madár hallgatja a muzsikát. A zenész felett repülő alak mályvaszíne egyes feltételezések szerint a földi és az égi lét összekötését szimbolizálja a zene által. Azt is megjegyzik a művészettörténészek, hogy a kép felső részén lévő házak, a lovas szekér és az emberek a művész gyerekkorának környezetére utalnak.
A zöld hegedűs
3. A Chagall festménye által ihletett musical
Chagall Zöld hegedűse késztette arra a Hegedűs a háztetőn című világhírű musical szerzőjét, hogy megírja a történetet. Sólem Aléchem Tóbiás, a tejesember című regényéből Joseph Stein írta színpadra a musicalt, melynek zenéjét Jerry Bock szerezte. A darabot 1964. szeptember 22-én mutatták be a New York-i Brodway-n. Azóta a világ számos színháza tartja műsorán. Első magyarországi bemutatójára 1973. február 9-én került sor a Fővárosi Operettszínházban Vámos László rendezésében, Bessenyei Ferenc emlékezetes főszereplésével.
A magyar előadás plakátja
4. Hegedűs a fordított világban
1929-ben festette Chagall a Hegedűs a fordított világban című festményét. Ezen a képen a hegedűs egy fejjel lefelé fordult falu házának tetején ül egy széken. Csakúgy, mint a háztető, az égbolt is a lábai alatt van. Az egész képet a vörös szín uralja. A napfény a hegedűs mosolygó arcát, hegedűjét, a vonót tartó karjának egy részét, kezét, a térdén ülő madarat és a kép bal oldalán lévő virágcsokrot világítja meg.
Hegedűs a fordított világban
5. A kék hegedűs
A kék hegedűs Chagall 1947-ben keletkezett műve, amikor a művész valamennyi technikai eszközének birtokában volt már. A festmény, amely erősen emlékeztet a Hegedűs a fordított világban című képre, egy éjszakai, álombeli jelenetet ábrázol. A Vityebszk háztetőin a gravitáció törvényeinek ellentmondóan egy széken egyensúlyozó művész arca vörös, egyik szeme tágra nyitva, a másik nem látszik. Úgy tűnik, nem ebben a világban él. Borzas, göndör hajával a fiatal Chagallra emlékezetet. A művész önarcképe lenne? Ha egybevetjük Chagall portréjával, eléggé meggyőző a feltételezés.
A fiatal Chagall
A hegedűs kabátja kék, nadrágja sötétvörös. A vonót tartó jobb keze fehér és aránytalanul nagy. A bal vállon nyugvó, narancsszínű hegedű mintegy a levegőben lebeg, mivel a bal kéz nincs megfestve. Ez is az álomszerűség része. A hegedűsnek társasága is van, akárcsak a Zöld hegedűsnek: három madár, kettő a térdén, egy pedig a vállán hallgatja a muzsikát. A zenész vállán lévő madár szinte vonzza a tekintetet. A természettel való együttélés az álom világában is megjelenik Chagallnál. Ugyancsak a természetet szimbolizálja a kép bal oldalán lévő, virágcsokornak tűnő színes folt, ami fölött a valószínűtlenül fehér telihold ragyog…
A kék hegedűs
Illusztráció: Három hegedűs (Chagall)
Ezek is érdekelhetik!
Fábián Tibor: Amikor hazaérsz →
Tamási Orosz János: Diptychon mellékdallal (Mt. 4.11.) →
A hanyatlás esztétikája →
