Lajtos Nóra: „költészetedben megalhatom”
*
Halmai Tamás újabb közelítései Iancu Laura költészetéhez a Szőlőszem és nyárfa című kötetében
A Cédrus Művészeti Alapítvány igen kellemes külcsínű, ám annál erősebb kontúrú belbeccsel rendelkező egyik legújabb kötete hagyhatta el a nyomdát. Halmai Tamás immáron harmadízben kóstoltat bele kortárs költőnk, Iancu Laura kifinomultan is kiforrott és kiforrottan is kifinomult költészetébe: fél évtizeden belül ír róla monográfiát Isten peremén címmel (Magyar Napló, Bp., 2019), majd esszéjegyzeteket („Imáim lassú lélegzetek”, Lelkigyakorlatok Iancu Laurával; Inter-Iku, Budapest, 2020), s 2024-ben egy különleges műfaji intarziájú – esszéket, széljegyzeteket, szonetteket, hommage-verseket tartalmazó – kötetet tár az olvasó elé.
Halmai Tamás könyvét akár egy három tételes concertóként is felfoghatjuk, melyet egy jól hangszerelt coda zár le. Nem egy szólam-„versengő”, hanem az egymásra hangolódó, harmóniatisztelő kötetről beszélhetünk. A concerto általában három tételből áll, ilyenkor a két gyors tétel között egy lassú hangzik el. Az első tétel előtt lassú bevezető lehetséges. Ha a fenti definiatív kijelentésünket a kötetre szeretnénk értelmezni, akkor ez úgy nézne ki, hogy a kötet mint versenymű áll előttünk: Halmai Tamás fő szólamában recenziókat közöl kötettémájául választott szerzőjének versgyűjteményeiről; a második tétel Antifóna címmel olyan lírai betétként állja meg helyét a kötetegészben, amelyben mintegy Andante-tételként sikerül lelassítania az előző, könyvelemző tételt, majd harmadik tételként 14 hommage-t olvashatunk, s a kötet-concertót egy rövidre zárt, jól felépített: emlékidéző és interjúvoló coda zárja. Az első tétel (ciklus) előtti lassú bevezetésért a három mottóidézet szavatol.
A teljes elemzés:
*