Suzana Guoth: Himnuszfordítások

•

A HIMNUSZ SZLOVÉN NYELVŰ FORDÍTÁSA

HIMNA

Iz burnih stoletij madžarskega naroda

Bodi blagoslovljen,
narod naš madžarski,
Bog te naj obdari,
od hudega obrani,
ko biješ se s sovragom,
ta narod, stokrat poteptan,
ki za grehe sleherne,
že zdavnaj se spokoril je.

Pripeljal naše si očake
čez vrhove svetega Karpata,
kjer so bendeguzovi rodovi
zemljo rodovitno zasadili.
Kjer šumijo bistre vode
reke Donave in Tise,
so Arpadovi potomci
ustvarili si domovino.

Na Kunovski je zemlji
klasje zlato valovalo,
Tokajsko trsje nam bogato
vince sladko darovalo.
Vihrala večkrat naša je zastava
na trdnjavah turškega divjaka.
Stradal pa neštetokrat
Matjaža vojske dunajski je grad.

Ah, zaradi grehov naših
jeza ti vzkipela je v prsih,
blisk je švigal naokrog,
nad nami val grozeč oblakov.
Poslal na nas si puščice
mongolske roparske armade,
potem osmanski jarem grozni
je nam ramena bremenil.

Kolikokrat je pesem zmagoslavna
iz ust Osmanov divjih zadonela,
nad kostmi vojakov mladih
od armade turške poteptanih.
Celo sinovi lastni so napadli,
lepo našo domovino,
zato je zemlja njena revna
z grobovi sinov svojih posejana.

Skrival se begunec je v brlogu,
sablja je štrlela proti njemu,
ozrl se plašno je okoli,
a doma našel ni v domovini.
Vzpenja se v višine, spušča v nižine,
obup in žalost ga hromi,
krvi potok pod nogami,
oblak plamenov mu grozi.

Stal je tukaj grad nekoč,
sedaj je ruševina,
veselja, radosti, sledu ni več,
le jok in stok in dih hropeč.
Zakaj s krvi junakov padlih
svoboda ni vzkalila,
le bolečin solze
tečejo v potokih.

Pomiluj Madžare Bog nebeški,
ki bili viharjev groznih so deležni,
nudi jim obrambno sabljo
proti morju žalosti v tolažbo.
Ko bije se s sovražnikom,
ta narod, stokrat poteptan,
ki za grehe sleherne,
že zdavnaj se spokoril je

A HIMNUSZ VEND NYELVŰ FORDÍTÁSA

HIMNA

/prekmurski prevod/

Blagoslovi Boug naš narod
Z dobro volou ino blagom.
Obvarva naj ga rouka tvoja
V boji z neprijatelom.
Hüdi šorš ga zdavnaj mantra,
Oblouni ga z bogatim letom,
Pretrpo narod je kaštige
Že tü za greje prišesnje.

Očake naše si pripelo
Prejk planine svetoga Karpata,
Nastavo tam si domovino
Krvnomi plemeni Bendeguza.
Starinsko zemlo gde napaja
Derouča voda Tise i Dunaja,
Gde Arpadovi sinouvje
Najšli srečno so živlejnje.

Na Kunovoj zemlej si rodovitoj
Klasje dal za nas zoriti,
Na roždjaj goric Tokajskoj
Sladko vince dal za piti.
Bodno često si bandejro
Ta na divji šanec törski,
Matjaža tužnih šeregov
Trpejla je močina v Beči.

Ah, za volo grejov naših
Srd se zbüdo ti je v srci,
Nas z grmečih tvojih si oblakov
Z bliskanjem pogüblenim kaštigo.
V formi strejlov rouparov mongolskih
Smrt si poslo ti na nas,
Potom robstva törski jarem
Zatiral je sloboude glas.

Donejla vnougokrat je pesem njuva,
Gizdava pesem, pesem zmagovita,
Tam na vüstaj divjih je Ozmanov
Obri grobov naših je rojakov.
Kelkokrat sinouvje rodni
Napadnoli zemlou so domovine,
Je v škrinje tužne položili,
V sveto zemlo pokopali.

Skrival se begunec je v grabi,
Sabla se vtegüvala je prouti njemi,
Bojazlivo se ogledno je okouli,
Nej je najšo douma v domovini.
Povzdigno se na brejg je strmi,
Spüsto se je v globoko dolino,
Po potaj dreselnosti je hodo,
Zemlo svojo skuzami polejvo.

Močina zdaj je rüševina,
Vola dobra zdavnaj je minila,
Smrt, dreselnost ino joč
So mesto radosti zasedla.
Ne bode več sloboščine
Obri grobov düš pokojnih,
Tečejo mantrajouče skuze
Na licih vernih sirotic.

Odrejši Oča naš Vogrina
Od morja nečloveškoga trplejnja,
Obvarva naj ga rouka tvoja,
Verostüje skrbnost obri njega.
Hüdi šorš ga zdavnaj mantra,
Oblouni ga z bogatim letom,
Pretrpo narod je kaštige
Že tü za greje prišesnje.

A SZÉKELY HIMNUSZ SZLOVÉNUL

Bi vedel kdo, kam pelje nas usoda,
Na pot neznano, skozi temno noč.
Še enkrat vodi narod naš na zmago
Kraljevič Čaba, k cilju željnemu.
Sekeljev peščica, čvrsta, kakor skala,
Kljubuje toku, razdivjanemu,
Ki glave naše tisočkrat zasuje.
Bog blagoslovi Transilvanijo.

A SZLOVÉN HIMNUSZ FORDÍTÁSA MAGYAR NYELVRE*

*(A legnagyobb szlovén költő, France Prešeren Pohárköszöntője ma a Szlovén Köztársaság himnusza)

POHÁRKÖSZÖNTŐ

Édes nedű termett
A szőlőhegyen, cimborák,
S a szíve annak tiszta lesz,
Ki megissza a hegy borát,
Temeti Gondjait,
S a tört keblekben reményt szít.

Az első vidám dalunk,
Drága jó barátaim,
Éltesse a szlovén honunk,
S kérje Isten áldásait
Nemzetre, Vérünkre,
S a szlávok összes népére.

Sújtson le a villám
A nemzet ellenségére,
Legyen ismét szabad hazánk,
Őseink dicsőségére.
Győzzetek Fiaink,
S lehullnak a bilincseink.

Egység, jókedv, remény
Térjen vissza közétek,
Fogjátok meg egymás kezét,
S tiétek a dicsőség.
Tisztesség, Bölcsesség,
Óvjon minket úgy, mint rég.

Isten áldjon bennetek,
Szép szerelmes leánykák,
Nem találni szebbeket
A hamvas honi rózsáknál.
A hazánk Lányai
Boldog jövőnk zálogai.

Ürítsük most a poharat
A haza hű fiaira,
Kiket a sok áldozat
Buzdítson új csatákra.
Halljátok, Katonák,
Szólít már a hazátok.

Éljen minden nemzet,
Mely sóvárogva arra vár,
Hogy amerre a nap jár,
Szűnjön meg minden viszály,
Legyen hát Béke már,
És minden szomszéd jó barát!

És utoljára cimborák
Igyunk egészségünkre,
Együtt a sok jó barát,
Mert szeretet él szívünkben.
Éljenek
Az emberek,
A jó szándékú nemzetek!

Szlovénia függetlenné válása előtt a jugoszláv népeknek közös volt a himnusza, amit minden nemzeti ünnep alkalmával elénekeltünk, hangsúlyozva a szlávok összetartozását. A jugoszláv himnuszt az együvé tartozás érzése keltette életre. Minden köztársaság a saját nyelvén énekelte. Az eredeti verset egy szlovák pap írta szlovák nyelven, amit aztán minden köztársaság a saját nyelvére lefordított.

A JUGOSZLÁV HIMNUSZ MAGYAR FORDÍTÁSA

Hej, szlovánok, milyen zengő
A mi édes szláv nyelvünk,
Míg a szláv népünkért dobog
A nemzetünkhöz hű szívűnk.

Éljen a szláv lélek,
Mindörökké éljen,
Villámtól, dörgéstől
Hasztalan ne féljen!

Vészjósló mennydörgés
Tomboljon bár fölöttünk,
repedjenek a kősziklák,
S rengjen bele egész földünk.

De mi akkor is szilárdan állunk,
Mint a sziklán álló várunk,
S ki elárulja hazáját
Azt nemzedékek gyalázzák!

SZERBIA NEMZETI HIMNUSZA

Jovan Đorđević: Bože pravde (1872)

IGAZSÁG ISTENE

Igazságos égi atyánk,
Légy az őrangyalunk
Ki elűzted tőlünk a halált
Hallgasd meg esdeklő szavunk.
Erős karod óvja, védje,
A szerbek hajójának útját
Adj élelmet a népnek,
Óvd a szerb hazát!
Dicsőséges tettekre
Mindig készen áll a népünk,
Harcolunk vállvetve
Erős várként védelmezünk.
Ragyogjon a napsütésben
A szent testvéri szeretet,
Adj élelmet a népnek,
Óvd a szerb hazát!
A vidám szerb arcunkra
Ne vetődjék haragodnak árnya,
Szálljon áldásod városra, falura,
A szerb nép szeretett hazájára.
Ha népünk háborúba lépne,
Vezesd győzelemre harcát,
Adj élelmet a népnek,
Óvd a szerb hazát!
Sötét síri magányból
Újra feltámad a dicsőség
Egy új korszak hajnalától
Várjuk majd a szerencsét.
Áldd meg Atyánk Szerbiát,
Nemzetünk öt évszázadát,
Oltalmazd a szerb hazát,
Halld meg népünk imáját!

HORVÁT HIMNUSZ

SZÉP HAZÁNK

Dicsőséges ősi földünk,
Hőn szeretett szép hazánk,
Mit őseink hagytak ránk,
Legyen sorsod a boldogság.

Te vagy drága kincsünk,
S egyetlen dicsőségünk.
Szeretjük a völgyeidet,
Égbe szökő bérceidet.

Dráva, Száva, kék tengerünk,
És Dunának sodró árja,
Vigyétek hírül a világnak,
Hogy mi hőn szeretjük hazánkat.
Míg mezeinkre nap ragyog,
S a vihar hajtogatja tölgyeinket,
Míg sírhant borítja az őseinket,
S a szív a kebleinkben dobog.

Suzana (magyarosítva Zsuzsa) Guoth a nevem. Szlovén családból származom, Jugoszláviából kerültem Magyarországra. Az ELTE-n orosz-német szakon végeztem, majd Moszkvában kiegészítő tanulmányokat folytattam. Nyugdíjas tanárként német, orosz és szlovén nyelvet tanítok. Könyveim, szépirodalmi írásaim, fordításaim magyar, szlovén, vend és német nyelven jelentek meg, nyelvoktatással kapcsolatos módszertani írásaim pedig magyar nyelven. Munkahelyeim: Szombathely, Nagy Lajos Gimnázium, KATE Körmendi Mezőgazdasági Gépészeti Kar, Herman Ottó Dísznövénykertészeti Szakközépiskola, Hevesi Ákos Élelmiszeripari és Földmérési Szakközépiskola, majd már nyugdíjasként a Premontrei Rendi Szent Norbert Gimnázium. A szombathelyi tanárképző főiskolán elsőként tanítottam szlovén nyelvet, 20 évig németet a TIT nyelviskolán, körülbelül 20 évig mellékállásban tolmácsként dolgoztam, 10 évig a Magyarországon megjelenő szlovén hetilapnak.