Varga-Göcz Nikolett: Sebezhetőség, Magnólia
*
Sebezhetőség
A fehér falra tapéta kerül,
az asztalra terítő,
az ágyra takaró,
reszkető hátadra ruha,
szemedre hályog,
fejed sem lesz örökké hajadon,
csak a szív marad fedetlen.
*
Magnólia
A magnólia rétegeibe belopózott az idő.
Így nyílik ki óvatosan,
mindig csak egy réteg,
aztán a többi.
Sietnek megörökíteni,
mielőtt visszafelé bontja az idő
a hervadás infúziójával.
Mindig csak egy réteg szárad elmúlássá,
aztán a többi.















