Kádas Tibor

1949. augusztus 18-án születtem Budapesten. Még köztársasági vagyok, két nap múlva kiáltották ki a népköztársaságot.

A Teleki Blanka Gimnáziumban érettségiztem 1967-ben, majd az Élelmiszeripari Felsőfokú Technikum folyamatirányítás technológia szakára iratkoztam be. Tanulmányaimat fél év múlva pályatévesztettség érzetével abbahagytam.

1968-tól az MTI Fotó-illusztrációs részlegénél világosítóként (mai szóval fotóasszisztensként) helyezkedtem el. Kiváló mesterek keze alá kerültem, Tóth József (Füles), Járai Rudolf, Németh József tanítottak a szakmára. Ebből az időszakból reklámfotók, modellképek kötődnek a nevemhez. Több pályázaton is indultam, ahol díjakat és okleveleket nyertem (Budapest Centenáriumi Fotópályázat, Pécsi Színházi Biennálé, MTI Nem-hivatásos fotósok számára kiírt pályázat, A nyomda-, a papíripar és a sajtó dolgozóinak kiállítása).

Az egyik legmeghatározóbb könyvélményem Kellér Andor Bal négyes páholy c. regénye volt, miután elolvastam, sokat ábrándoztam rajta, hogy ilyesféle színházi bennfentességre vágyom én is! 1968 őszén az álom valósággá vált, az Universitas Együttes tagjaként az Egyetemi Színpad vált második otthonommá, a színházi, irodalmi és zenei élet számos képviselőjével ismerkedtem meg. Közeli — talán mondhatom, baráti — kapcsolatba kerültem Latinovits Zoltánnal.

1968-tól 1977-ig – persze nem az MTI kiküldött munkatársaként, hanem mint „magánzó”, esténként a szabadidőmben – ezernél több portrét készítettem az Egyetemi Színpadon, illetve más színházakban fellépő művészekről.

1973-ban fényképész szakvizsgát tettem. 1974-től az Építésügyi Tájékoztatási Központ Fotó-Mikrofilm Osztályára kerültem, ahol épület-kivitelezéseket (lakótelepek, erőművek, sportcsarnokok stb.) és műemlék-felújításokat dokumentáltam. 1977-től egészen 2009-ig, a nyugdíjazásomig az MTA Régészeti Intézetében dolgoztam. Feltárásokon fotóztam, helytörténeti sorozatokat készítettem (Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Székesfehérvár, Vác stb.), ezek többsége megjelent monográfiában és kiállításon is szerepelt.

1991-ben az Egyetemi Színpad “búcsúbulijára” visszahívtak, végigfotóztam az estét.

Kiállításaim közül kiemelném a „Megközelítések” című tárlatot (1983), a Zala megyét bemutató vándorkiállítást (1984), a “Jó pásztorok hagyatéka, zalai faragott emlékek” c. kiállítást (Papp Gábor és Szelestey László válogatásában, 1990) és az életmű-bemutatómat (2009).

2014-ben fényképfelvételeim nagy részét a Fortepan-gyűjtemény rendelkezésére bocsátottam.

2009 óta nem készítettem egyetlen felvételt sem. Csak így lehet valamit abbahagyni.