Vers

július 21st, 2025 |

0

Szauer Ágoston: AZ IGE (versek)

*

VILÁGKÉP

A teljesből
kulcslyuknyi rés –
az ismeret:
értelmezés.

*

ÉRTELMEZÉS

Kint még való,
bent szunnyadó
kis sejtelem –

egymást fedik:
érintkezik
két végtelen.

*

AZ IGE

Nagy csendben született,
kimondatlan maradt,
és mégis hallgatod
az olajfák alatt.

*

DON JUAN FOHÁSZA

Maradni lenn a földön,
tovább vétkezni még,
a szépség hogy betöltsön,
amíg a lét kiég,

dicsőn, talán csalódván
keresni még utat,
elég a végső órán
egy percnyi bűntudat.

*

SZFÉRÁK

A semmiben
nagy égkörök,
ajtó zuhan,
ha mennydörög –

zárás, nyitás
itt egyre megy,
minek határ,
ha minden egy?

*

SZÓ

Azzal, hogy bármit megnevez,
már rögtön elkerít, kivág,
mint vastag filc, ha körbeír
egy korrigálandó hibát.

Olykor nagy csend kell, némaság:
megannyi tárgy azért örül,
előbukkanhat lényegük
unalmas kis nevük mögül.
*
*

Illusztráció: H. Matisse

Feltöltötte:

Napút Online

Ezek is érdekelhetik!

Szabó Aida (Jampa drolma): Szúnyogtánc (versek) →

Búzás Huba: Ganaj idők (versek) →

Vitéz Ferenc: Van Gogh-haikuk →

Marton Réka Zsófia: Opresszív szanatóriumok →