Berecz Ágnes Gabriella: Ady doktornője
Ady halálának évfordulóján mindig többen elevenítik fel, hogy zajlott a reggel Ady ágyánál. Újra és újra ismétlődik az ápolónő Nádas Sándor újságírónak mondott beszámolója: „…jött Reiss doktornő, az ügyeletes…”
Ki volt ez a Reiss doktornő?
Nézzük elsőre a forrásokat. Kovalovszky[1] szerint az interjú a Pesti Naplóban jelent meg 1919. január 28-án. Ebben a számban valóban megemlékezik Ady haláláról Nádas Sándor, de ő így ír:
„Kedves, szimpatikus ápolónője ott áll mellette, könnyezve mondja el, amit tud:
– Egész váratlanul halt meg. Ma reggel negyedkilenckor. Semmit, egy szót se szólt, csak a kezével intett. Tegnap este még rendesen vacsorázott hideg felvágottat, tegnap délben még megberetválkozott. Délután azt mondta egyszer, jaj, megkérdeztem, mi fáj, nem felelt. Nem adott semmire se választ. Majdnem folyton aludt, csak ebédelt és vacsorázott és az orvosságot vette be. Szenegált kapott, köptetőt. Egyebet nem. Oly gyorsan ment a halál, hogy nem is mondhatom. Egész csendesen.”
Tehát Nádas Sándor nem említ semmilyen doktornőt.
Némi kutakodás után kideríthető, hogy Reiss doktornő neve a Világban jelent meg ugyanaznap, Nagy Andor tollából. A cikkben pontosan ez áll:
„Kisírt szemekkel, fehér ruhában áll az ajtóban Pap Márta, az ápolónő, aki utolsó volt a távozó mellett. Jön velünk egy félre-zugba és siránkozva mondja:
– Csendes beteg volt, nagyon csendes. Tegnap este nyolc órakor még megvacsorázott, aztán elaludt egy kicsit. Egész nap lázas volt, harminckilencen felül. Este egy kicsit alábbhagyott a láz. Éjfélig ültem az ágya szélin. Nem szólt semmit, csak csendesen nyöszörgött. Kérdeztem egyre, mi fáj? hol fáj? Hívjak orvost? Nem felelt, csak annyit mondott, halkan, csendesen, hogy: jaj… Aztán később köhögnie kellett. Segítettem neki, hogy felköhögjön. Erre lecsillapult. A pulzusa kifogástalan volt. Hajnal felé el is aludt. De reggel, úgy háromnegyed nyolc órakor hallottam, hogy nem jól veszi a lélegzetet. Meggyújtottam mind a két lámpát, hogy lássam jól az arcát. Ekkor láttam, hogy az arca halálos sápadt. Nyomban borogatást tettem a szívére és a másik kezemmel nyomtam a villamos-gombot, hogy jöjjön azonnal az inspekciós orvos. Jött is rögtön a Reiss doktorkisasszony. A kisasszony kámfor-injekciót adott. De a halálos sápadtság nem múlt el. Egynegyed kilenckor nem vert többet a szíve. Fél óráig tartott az egész.”
1895-ben engedélyezte a király, hogy nők is járhassanak egyetemre, 1897-ben avatták doktorrá Magyarországon Hugonnai Vilmát, az első magyar orvosnőt, aki a zürichi egyetemen szerzett diplomát. Hatéves orvosképzéssel számolva Ady életében tehát nem sok orvosnő létezhetett.
És ugye feltételezhetjük Csinszkáról, hogy nem akármilyen kézbe adta Adyt, tehát az orvosának gyakorlott szakembernek kellett lennie.
Van egy adatunk az Alkotmány című lap 1903. január 25-i számából:
„Hét esztendeje múlt, hogy Wlassics miniszter megnyitotta a tudományegyetemet a női hallgatók előtt. Azóta sokan beiratkoztak a filozófiai és orvosi szakra s az orvosi fakultáson ötöt már föl is avattak. […] Az orvoskisasszonyok valamennyien Budapesten telepedtek meg.”
Ebben a turnusban nem szerepel a Reiss név, mint ahogy a Liget szanatórium orvosainak listáján sem.
“1909-ben nagy sajtóvisszhangot keltve nyílt meg Budapest legmodernebb szanatóriuma a Városligetben” (a fotón a Hét folyóirat 1909/2. számának oldalkópiája)
1909-ben nagy sajtóvisszhangot keltve nyílt meg Budapest legmodernebb szanatóriuma a Városligetben. Majd minden napilap beszámolt az eseményről, de a Jó egészség című lapot legérdemesebb idézni, mert ez tartalmazza az intézmény orvosainak listáját is.
„Új szanatórium a Városligetben. A Nagy János-utcza és az Aréna út sarkán, közvetlenül a Városliget szélén, új, minden ízében modern szanatórium nyílt meg: dr. Jakab László Liget szanatóriuma. Az orvosi és tudományos fölszerelés dolgában tökéletes, külsőségekben pedig rendkívül ízléses berendezésű intézetben mindent megtalálnak a betegek, amit az intézet orvosai a külföld legjobb szanatóriumaiban megfigyeltek és tanultak. A czukorbetegek, a gyomor- és bélbetegek, köszvényesek stb. ezrei mentek ki külföldre, főképpen Bécs környékére, a hol számos intézetben megtalálták a gyógyításhoz szükséges eszközöket. Ezután már itthon is megtalálják. Az intézet látogatói egyhangú dicsérettel ismerték el, hogy a dr. Jakab-féle Liget szanatórium a lehető legtökéletesebb minden e nemű szanatóriumok között. Meg van ebben az intézetben minden, a mi a betegség pontos fölismeréséhez szükséges. Drága berendezésű vegyi laboratóriumok, górcsövi készülékek s nagy Röntgen-laboratórium segítenek a betegek vizsgálatában. A gazdag berendezésű vízgyógyintézetben igen elmés készülékek sorakoznak egymás mellé, hogy vízzel, meleggel, villamossággal, szénsavas fürdőkkel stb. gyógyítsák a szenvedőket. Egyik nagy teremben gépek gyúrják, mozgatják az embereket, az úgynevezett Zander-gépek, mellyel a test minden részét szabályosan lehet mozgásba hozni, másutt gépeket látunk, a melyekkel az asztmabeteg lélegzését segítik elő. Egyik legérdekesebb része az intézetnek a ház lapos tetején levő téli, nyári nap- és légfürdő, a honnan mesés kilátás nyílik a Városliget legromantikusabb részére. Vajdahunyad várára. Az intézet igazgatója dr. Jakab László, akinek felesége, dr. Rácz Hanna maga is kitűnő orvos; a fizikoterápiai osztály főorvosa dr. Arányi Zsigmond herkulesfürdői fürdőorvos, a testegyenesitő osztályt dr. Milkó Vilmos főorvos vezeti, az intézet alorvosa dr. Lukács Pál.”[2]
Tehát Ady doktornője nem Reiss, hanem Rácz doktornő.
Ne bántsuk ez elírás miatt Nagy Andort: lehet, hogy kapkodott vagy emlékezetből írta le, vagy csak úgy megrázta Ady halála, hogy azt se tudta, mit ír. De lehetett a nővérke beszédhibás, esetleg tájszólásos is…
Szóval Rácz doktornő. Hogy megtudjunk róla valamit, érdemes ismét a lapokhoz fordulni.
A Budapesti Napló 1903. december 14-i száma említi a nevét:
„Magyar nők a kultúráért. A Magyar Nők Közművelődési Köre ma délelőtt 11 órakor tartotta alakuló közgyűlését az Otthon kör disztermében. A kör célja minden téren támogatni a nők önállóságra való törekvését, s e cél megvalósításában elsősorban társadalmi, irodalmi és művészeti tényező kíván lenni, hogy mint ilyen, Magyarország művelt asszonyait, leányait állandó társadalmi érintkezésbe hozza egymással. Az alakuló közgyűlésen nagyszámban megjelent hölgyek sorában ott volt báró Dániel Ernőné, Farkas Gyuláné, dr. Glück Lipótné, dr. Kosztka Antalné, Barkóczy Jolán és Etel, Gömbösné Galamb Margit, rónaszéki Trux Hugóné, Haracsek Lászlóné, Bruch Hermina, Sárost Bella, dr. Rácz Hanna…”
Ebből nemcsak az derül ki, hogy Rácz Hanna küzdött a nők emancipációjáért, hanem az is, hogy 1903-ban már doktor volt, tehát a fent említett Alkotmány című lap tudósításában szereplő első öt orvosnő egyike.
1904-ben jó pár lapban szerepel a neve. Ekkor az volt a nagy szenzáció, hogy hozzáment dr. Jakab Lászlóhoz, ők lettek Magyarország első orvosházaspárja.
Hogy Hanna hol volt gyakornok, azt nem tudni. A férje pályakezdőként Korányi Frigyesnél dolgozott, majd Herczel Manó fasori szanatóriumában vízgyógyászként működött. Valószínűleg itt érlelődött meg benne a Liget szanatórium terve. Rácz Hanna nevét a későbbiekben szinte csak a férjével említik, kivéve, mikor a női választójogi küzdelmek kapcsán kerül szóba.
A házaspár egyébként egyetlen percre se hagyta abba a tanulást, nem is tehették, ha európai színvonalú szanatóriumokat akartak üzemeltetni. A Liget szanatórium vagy húsz évig az ország legjobban felszerelt diagnosztikai szanatóriuma volt. Rácz Hanna itt a gyomor- és cukorbetegeknek – teljesen úttörőként – diétás konyhát hozott létre. A Liget szomszédságában aztán megnyitották a Park szanatóriumot is, amivel megduplázták az ágyak számát. Orvosoknak tartottak továbbképzést, bemutatókat a legkorszerűbb orvosi eszközökről, műszerekről és azok használatáról. Rácz Hanna eközben a nőmozgalmak szervezésében ismeretterjesztő előadásokat tartott a nőknek higiéniáról, a fertőzések elkerüléséről, szülés utáni felépülésről. Számos ismeretterjesztő cikket írt, és könyvei is jelentek meg. Legnépszerűbbek „Az egészséges gyermekszoba” 1912-es (ld. mellékelt fotó), és a férjével közösen jegyzett „Hogyan éljen a cukorbeteg?” című 1936-ban megjelent művek voltak.
Bátran állítható tehát, hogy mikor Ady a Ligetbe került, dr. Rácz Hanna már gyakorlott, elismert belgyógyász volt.
Sajnos Rácz doktornőről nincs fotó, illetve nem tudni, hogy az Ady halottas ágyánál készült képen a két hölgy egyike-e.
[1] Kovalovszky Miklós: Emlékezések Ady Endréről V. 365. old. (Akadémia Kiadó, 1993.)
[2] Jó Egészség 1909.11.15.
“nem tudni, hogy az Ady halottas ágyánál készült képen a két hölgy egyike-e” (Ady Endre a halottaságyon, Kézirattár: Arcképgyűjtemény 1030.)
Illusztráció: fh. “Arcképgyűjtemény 1030.”
Ezek is érdekelhetik!
H. Végh Katalin: Az orosz tudatfolyam-elbeszélés →
Tóth Kálmán: Lobogóm: Márai →
Feledy Balázs: Elültetett kiadó. Szondi György Napútja és a képzőművészet →
