Németh István Péter: Tavaszi mozaik (haikuk)
*
1
Rendben kiért a
télből a gesztenyesor
menetoszlopa.
2
Forró fejét az
utcalámpa lehajtja
hűs teliholdra.
3
Lovagi mellvért –
tavasz törli szív táján
le róla a dért.
4
Ez már nem a hó.
Cigánymeggy virágzik, s csak
tényleg hideg van.
5
Ingnyak-fehéren
fénylett Hegyesd kúphegye.
Már szutykos hó sincs.
6
Mellemen macska
dorombol. Szivem is rá
fel-feldörömböl.
7
Torlódnak felhők
s hószín kövekről habzó
kökénybokrok.
8
Finom septyl-por
hullong bánya-sebére
a hegynek: szirom.
9
Barnul a bimbó.
Feketél a csupasz ág.
Készül a fészek.
10
Sóhaja sincsen
a rigóhajigáló
böjti szelekbe.
11
Forró férfikönny
hull. Belélombosodik
egy társtalan hárs.
12
Ágak közt nincs ég,
kékaranya friss lombon
épp csak átdereng.
13
Érik a gyümölcs.
Harsányzöld lombos ágtól
Fészek sem látszik.
14
Holt mederben nem
forrástól fakad, csupán
szennyes áradat.
15
Fű veri föl a
hala-sincs-már medret:
böccék legelője.
16
Halottmosdató
lágy eső! Belőled
szülessen újra tó.
17
Mindeneken általússz!
Ne kalóz legyél,
hanem kalauz!
*
*
Illusztráció: Takahasi Juicsi
Ezek is érdekelhetik!
Összetett tenyérrel – Ispány Marietta versei →
A válasz – Marton Árpád versei →
Kárpáti László: Kirakat (haiku-ciklus) →
