Hegedűs Gyöngyi: égövi megfelelés
miért borzongsz? nyári meleg van. a test alulöltözött lélek. én csak ürességet érzek. kinek az üressége a lélek? és miért, hogy az üresség is beomolhat? mi omlik ránk, mi temet magunk alá ilyenkor? nem ember mértékű távok. még a fény sem elég izmos, hogy megtegye. a csendben több a fény, mint a hanghiány. ilyenkor egyetlen pollen virágba borít egy jupiter nagyságú bolygót, ha kilélegzem. mit értesz ilyenkor alatt? a napokat hatalmi vákuumcsomagolásban. hány hold a nap? megmértük-e valaha? csak azért nem, mert kiparcellázhatatlan vízpart? az égövi megfelelésben nincs válasz. s mindig a semmi kérdez. sárák, a meddőn is foganók. s nem a mimódont kimódolók. az igazság a napokban virágzik, a békesség a holdakban. a vizet másként vonják magukhoz, mi átlényegülés az egyikben, ciklikus önátadás a másikban. én a hold sötét oldala vagyok. már minden vizedet magamhoz vontam. a fényeid hagytam másoknak. nem baj, ha megázol, ésapám. víz és szél szobra az emlékezet. az irgalom isten testmelege. holtakat is megvesz. az egyiknek hegy leszel. a másiknak szakadék. az egyiknek el nem sírt eső. a másiknak hegycsúcson megfeneklett bárka. kinek megosztó, kinek vízválasztó. utálat, imádat nagykoalíció. a szeretet különvélemény.
*
*
*
Illusztráció: H. Gy.
















