Hegyi Zoltán Imre: Találós kérdés
szólnom kell szólnom olyan mindegy ki hallja
milyen mozdulatnak lettem esetlen balja
lépéshelyekre magától talál a lábam
megnyugszom testem vitázó két oldalában
zivatar utáni bogárzás lepi a tájat
jég esett és nekem ütések ugyanúgy fájnak
úgy neked mosolyog felhőből előmerülve
mintha Jóisten kegyelmes lábánál ülne –
úgy neked mosolyog nekem meg párállik reszket
néznél utánam s lehet hogy nem eresztlek
kötőfék élet jó gazdát jég-vert sebének
így akar pedig az akaró százszor szegényebb
ma reggel utazom befűzöm távolság szíját
simítom életem föld alá temetett híját
milyen jobb mozdulat költözik esetlen balomba
milyen madár iceg hajnalba ébredő dalomba?
Illusztráció: Kállay Kotász Zoltán fényképfelvétele (2018)
Ezek is érdekelhetik!
IRODALMI CSOKOR 2021 KARÁCSONYÁRA (1.) →
Németh Erzsébet: Eliziádok →
Búzás Huba: Élek még, de félek →
