Konczek József (1942–2026)
†
Negyed százada (a pazar Damóval) ragaszkodott hozzánk, a családias könyves műhelyhez és a Napúthoz. Jó ideje, régóta harmadrét hajtogatott (sokszor pikáns rajzokkal dús) kézzel írt levelek tucatjaival keresett meg bennünket (voltaképp már online-unkat, tulajdonképpen engem), amelyekről tudhatta, hogy ilyen formában nem jelenhetnek meg. Csak olykor. ⇒Kéz-Irat rovatunkban már ⇒2017-től több komoly valakihez-forduló sorait publikáltuk. Most egy újabb időbeli (pajzánságal nem ékes) fontos levelének: versének másolatával búcsúzunk barátunktól.
*
Írásművészete jóval mélyebb, méltóbb elemző értékelést érdemelne – olvassuk Konczek Józsefet! Rá így emlékezzünk!
*
(Szondi György)
Ezek is érdekelhetik!
Sinka István: Éjnek éjszakája* →
Bánki Éva: 23. zsoltár →
Domokos András: Paradicsomok →
