Makk Flóra: elcsendesedem (versek)
Átmenőben vagyok itt
a hideg fények mind gyümölcsök a bokrokon
ebben a túlnőtt, vízszagú majdnem vadonban
ahol állunk – elburjánzott és behatárolt
megszelídíthetetlen, mégis szabályos
kontrollált, mint az álmodozó
aki még álmodozásában sem szabad
csak úgy vad, mint a városi madarak
átkozott hely ez és átkozott ember ő
néha szétnézek ebben a kertben
ahogy a gazda felméri telkét,
de én nem vagyok gazdája semminek
csak átmenőben vagyok itt
a jelenben is múlt időben,
mert minden gondolatom
a jövőbe ágyazódik
hideg fények a bokrokon, gyümölcsöt szedünk
és a vadonban áhítatossá szelídülünk
leszedjük a fényeket
és a zsebünkbe gyűjtjük
örömtelen napokra
és közben énekelünk
elcsendesedem
elcsendesedem mint a láz ha kidobáltak a hullámok
karjuk fáradt, gyerekeket altató anyák karja ez
űrök növekedése az anyag peremén
a tömör anyagból rajzolódik ki formád
ha elválik az elválatlan többitől
nézd, a fény útjában állsz, így jössz létre
így látlak és így tartalak meg
de este az ágy szélén ülve,
engem ki lát, rám ki emlékszik?
ha nincs aki megőrizzen szóban vagy képben
az idő folyama elmos – nem adnak tovább
sem szájak sem szemek sem kezek
áthullunk az ujjak között
áthullunk –por a szitán
áthullunk – ki az emlékekből
elfelejtenek.
megőriznek majd mást.
nekik nem hiányzol.
nekik nem hiányzom.
*
nézd ez a város
százezer kinyúló kar az éjben
ez a város lilában, bordóban meg kékben
színes kockák az emlékeim
fölé biggyesztve a Hold
és a fénye felfelé
sóhajtó arcokra hull
a láthatatlan ujjak közül
halkan szitál a por
áthullunk az ujjak között
áthullunk – por a szitán
áthullunk – ki az emlékekből
*
tekintetük az éjszakai eget súrolja
nézésük mind kiáltás
hogy tarts meg!
legyél gyengéd ruhák érintése
köztünk és a hideg között
hogy ne bánts!
hibáinkra tedd ujjadat
és érezd, mind sebek
hogy engedd!
engedd, hogy itt
maradjunk veled
hogy nézz ránk!
ne fordulj el
ne küldj el
ne küldj el magadtól
mert áthullunk az ujjak között
áthullunk – por a szitán
áthullunk – kihullunk az emlékezetből
Makk Flóra a 2021-es Cédrus-pályázat közlésre kiválasztott szerzője
Illusztráció: Ajvazovszkij-festményrészlet
Ezek is érdekelhetik!
Benyó Tamás: Jelenkor →
Bolla Csaba: Katalinra emlékezem (két vers) →
Botos Ferenc: Miserere, Naphimnusz (versek) →
