Benke László: Éneklésre hívogató
Várlak, Galambocskám, fehér kis Báránykám,
ágyad megvetettük konyhaasztal alatt,
friss szénából puhán szívdobbanásunkkal
melegítjük helyed, várjuk, hogy megjelenj,
várjuk szelíd arcod, gyöngéd tekinteted,
elomló lágy hajad. Ragyogó fényben
gyere el hozzánk sugárzó reménység,
érted imádkozunk ahányan még vagyunk,
teljes szívünkből érted énekelünk.
Álljunk fel e földön végestelen-végig
maradék hazánkban szép Magyarországon
körbe a határon e békétlen világon
a háború ellen ahányan csak vagyunk.
Bocsánatot kérve akiktől nem lehet,
az áldozatoktól. Minden nép küldje el
száz meg százezer békevágyó fiát
s álljunk erős láncba körbe a határon
s emelkedett szívvel, emelkedett hangon
énekeljünk s énekeljünk a vezényleteddel
szép fehér bárányunk békegalambocskánk
égből jött királyunk s a gyilkos fegyverek
végleg némuljanak el.
Illusztráció: P. Picasso
Ezek is érdekelhetik!
Pintér Ferenc haikuiból →
Németh István Péter: TÉLI MOZAIK (haiku-füzér) →
Babics Imre: Tollvégek avagy spirituális ornitológia (részletek) →
