Konczek József: Lábujjhegyen, A tokaji combos, Ági akkor ott (versek)
•
Lábujjhegyen
Lábujjhegyen kellek én,
s gyertyát meg majálist,
pedig jöhetnék
a nyitott ajtón át is.
Azért vagyok én
felhőhöz kikötve,
hogy én hulljak, ne a mák
időtlen időkbe.
A tokaji combos
Ott ültünk egy fenyőfa asztal körül.
Forró volt az úttest, mint a katlan,
mi pediglen letagadhatatlan,
nagyon is feltűnő hajlam
hajlandói
——–hajoltunk egy lány felé,
——–aki a hűvös betonon ült.
Nem volt rajta csak egy féltenyérnyi
——–szoknyácska, valami könnyű blúz…
A lány a szomszéd bolt előtt
békés mosollyal
——–élvezte a szellős pihenőt.
Az a lány a szomszéd bolt előtt.
Szeme sarkából kísérte mégis,
——–hogy e három vénlegény
——–borospoharát markolássza,
——–meglehet, hogy róla írna költeményt,
örömmel nyújtva át,
s az is lehet, hogy szívesen halászna –
A lány fölállt. Biciklibe szállt.
Ám előbb még mélyről, s lassan visszanézett.
Ránk emelte vádliját
és átsuhantotta fölöttünk szinte az egészet…
Ági akkor ott…
Ági akkor ott maradt a szállóban, a zuhany alatt, amint eltakarta
meghatóan dús fekete erdejét,
s bocsánatot kértem tőle, mert véletlen rányitottam.
Behúztam az ajtót.
Leballagtam hát a Balatonhoz,
ahol a hullámok olyanok voltak, mint a Jókai-hősnők fardagálya.
A bódésoron ki-benyikorduló kabinajtók meditáltak.
Lábam körmét nem tépték le a küszöbvasak, mert rézből vannak,
jobb minőség,
üldögéltem aztán a bronzlány alatt,
több órán át is elvoltam,
csupán a kabinok, a kabinok, amelyekből kicsókolta
azokat a mély sóhajokat
a vonaton érkezett utóbbi két hét, az is lehet, három.
Illusztráció: ~Gubó kacsóban
Ezek is érdekelhetik!
A válasz – Marton Árpád versei →
Kárpáti László: Kirakat (haiku-ciklus) →
Varga-Göcz Nikolett: Sebezhetőség, Magnólia →
