Hegedűs Gyöngyi: pattintott isten
Nem a végtelen, elérhetetlen feladatok, hanem
a mindig adott, elérhető felebarát –
ő a transzcendens lény.
D. Bonhoeffer
*
ha lenne sírkövem, ezt írnám rá. valahogy a vég
telen és a védtelen szinonima benne. ahogy dolga
volt a kezdetekben minden szónak. aztán eltűnt
a szó dologi természete. de a dupla urnahely
fedő táblájára nem fog kiférni. átadom a helyet
neki, mondtad. én is. akkor nincs a születési név
özvegysége. csak mi nyugtával dicséri a földet:
boldog a mező, mi mennydörgést hall
*
*
inspirálódni zárt riadóláncban. jöjjön a következő
kötelezően szabadon választott. mikor futok,
szöveg testre gyúrok. csak a nyújtást csinálom
a testért. a test gyújtósa mindig a pattintott kő
korszak tárgyi valósága marad. már nincs meg
a mozdulat kérgi reprezentációja. az agytörzs
elemeiből is törölték. pattintott istenem! milyen
sokszor kérek tőled úgy, hogy nem kérek belőled.
*
*
a bennfoglaltság nem bennfentes kereskedelem.
tágasság bent, a kívülben. koromon átível. hom
unculus, nem kényelmetlen ez a testhelyzet? ez
az ívben hátra feszült test. képzetnek is tereh.
csak, hogy engem berendezz. csak, hogy engem
elengedj. egy hüvelykre a következő generáció.
a mutatóból matató lesz. az írás abdikció az
abdukció javára. a trón öldöklési rendje.
*
*
Illusztráció (-s mix), fotográfiák: a szerző
Ezek is érdekelhetik!
Végh Tamás: Előzmények, Utószó →
Turai Kamil: Vass Csaba balladája →
Juhász Anikó: Halál, halott, agónia (Versciklus I.) →
