Csontos Márta kritikái a Cédrus Művészeti Alapítvány három könyvéről

♦

♦ A KÖLTŐI FANTÁZIAMŰKÖDÉS A FÉLELEM FOGSÁGÁBAN

Bánki Éva Útfél című, a Cédrus Művészeti Alapítvány gondozásában megjelent verseskötetét olyan poétikai és retorikai sajátosságok jellemzik, amelyek megszólalásmódjukban szervesen kapcsolódnak a szerző kultúrtörténeti ismereteihez, a középkori tengeri felfedezések korához, legendákhoz, eszmetörténeti áramlatokhoz. A világhoz és önmagához való viszonya, a költészet szubjektumértelmező és társadalomformáló ereje, a jelen és a múlt heroizálás nélküli bemutatása, sorskérdések mitikus-történeti talajon történő megközelítése jellemzi a gyűjteményben olvasható 70 vers üzenetét.

A három ciklusba rendezett opusok (Tengeren túl, Tengeren innen, Testben-lélekben) mindegyikében a hangsúly a világ és a lírai én kapcsolatára helyeződik, s mindenkor betekintést enged a valós személy belső küzdelmeibe, a szövegbeni én reakcióit tükrözi létfilozófiai megközelítéssel. Történik mindez a haláltudat időnkénti felerősödésével, lét és nemlét sorsfordító lehetőségeinek élmény-átvilágításával.

Bánki Éva Útfél című verseskönyvéről a ⇒Könyvkultúra portálján jelent meg a teljes szöveg

♦ EGY ALKOTÓI „LÁZHULLÁM” VARÁZSLATOS KÉPI VILÁGA

Fodor Miklós több mint 200 verset tartalmazó kötetének már a címe – Garabonciás-katalizátor (dinka versek, szövegek és dalok) – is sejteti, hogy a szerző garabonciásként, vagyis költészetével vihart kavaró személyként jelenik meg, aki meggyorsítani kívánja a folyamatokat, változásokat szeretne, cselekvésre akarja sarkallni embertársait a kimondott szó erejével, világköpenyben / sürögve, sürgetőn, majd a leírt szó maradandóságának biztos tudatában vállalja a következményeket.

A versgyűjtemény szerzője 5 ciklusba rendezi a szövegeket (Termő idő, Lázhullám, Üstben, Soha nélküled, Hegyesfülű). A következtető, magyarázó, a megoldáshoz metamorfózist sürgető versek a dinamikus beszédmódot képviselik, a sorok tele vannak mozgalmassággal, lendülettel, energiával. A nyelv élénksége aktív kifejezésmódot tételez, váratlan, sőt meghökkentő szókapcsolatok alkalmazását teszi lehetővé…

A recenzió teljes szövege a ⇒Spanyolnátha-portálon olvasható

♦ EGY KIVÉTELES POÉTIKAI SZÖVEGRENDEZÉS MARGÓJÁRA

A Stonawski-versfüzérek 126 darabjának olvasását követően – immár kilenc Stonawski-kötet birtokában – még mindig részesülhetünk valami alkotástechnikai újdonságban, jelesül egy családon belül három generáció verselői egymást kiegészítő és továbbíró költői megszólalásmódjának lehetünk tanúi a Cédrus Művészeti Alapítvány gondozásában megjelent versgyűjteményben.

A közös gondolkodás eredménye ez a kiadvány, amelyben az egyéni szövegrészek szerves kapcsolódása a szerzők neve helyett különböző betűtípusok alkalmazásával valósult meg, így tökéletesen homogén, a verseket önálló egységként megteremtő opusok születtek. A poétikai megszólalásmód alapján – a szerzők egyéni hangjának ismeretében – könnyebben rájöhetünk, hogy ki indítja el a kezdősorokat, az előszóban történik is erre utalás, én azonban a verseket önálló egységként, a közös gondolkodás alapján született vershorizont szerint kívánom értelmezni ebben az egészen különleges családi intertextusban.

Bevezető pár mondata ez a teljes recenziónak, mely a ⇒Szövetirodalom-honlapon jelent meg

Illusztráció: J. Gallagher