Magyar-Bolgár Barátság Napja (október 19.)
A magyar és a bolgár parlament 2016 szeptemberében október 19-ét a Magyar-Bolgár Barátság Napjává nyilvánította.
Október 19-ére esik Csodatévő Rilai Szent János ünnepnapja, aki az ortodox egyház szentje és Bulgária védőszentje. A szenttel kapcsolatos egyik legendának magyar vonatkozása is van. III. Béla magyar király 1183-ban hadjáratot indított Bizánc ellen, és sereggel tört be a bizánci uralom alatt álló bolgár területekre. A hadjáratból hazafelé tartva a magyarok magukkal vitték Rilai Szent János ereklyéit és Esztergomban elhelyezték el. A legenda szerint az érsek, Bánfi Lukács nem hitt a szent közbenjárásában, és többször is nyilvánosan megtagadta azt. Lukács nyelve egy alkalommal megdagadt, hangja eltűnt, megnémult. Csak miután bűnbánatot gyakorolt és megérintette az ereklyét, nyerte vissza a hangját. Béla ezután úgy döntött, hogy visszaszállíttatja az ereklyét Bulgáriába, ami meg is történt 1194-ben. Forrás: Dr. habil. Cselényi István Gábor (www.parochia.hu)
Kiss Anna három verse bolgárul
Weöres Sándor
KÉPEK BULGÁRIÁBÓL
MADARA
Félkörben áll a kopár sziklakatlan,
Roppant résekben háznyi nagy kövek
miként szeg a fogóban függenek
a folyton-omló meredek magasban.
Napverte völgyben, végtelenbe törve
ragyog a dupla vas-sín messzi-messzi.
Ott túl a fennsík az esőtlen völgyre
árnyék-hasábját lassan ráereszti
s lábánál, távol, a félig-török
sokgyárú város: Sumen füstölög.
A kőkatlan falán, nyílt és magas
magányban a sziklába-vájt lovas
– nyers lendület s finomság szövedéke –
vágtat, egyhelyben vágtat ezer éve.
TIRNOVO
Nyolcas kanyarban ballag a vasút.
Valószínűtlen táj. Sok alagút.
A meredély a mélyből csúcsba lobban.
Majd felbukkan az ormon a sugáros
délben egy ódon, tornyos mese-város.
Bizantin násfa zöld ékszerdobozban.
PLOVDIV
Széles homokmedrén a Marica
kis érré sorvadt a kánikulában:
itt a homokban szinte szétkenődik,
ott újra eggyé összevánszorog.
Úgy fekszik itt, mint hajdanán a szultán
fél-termet is betöltő nyoszolyában,
úgy fekszik itt a sárga thrák folyó
a görögdinnyés, tarka piacok közt
s a csapszékből egyhangú, érthetetlen
keleti nóta jajgatása száll
s mint a szelíd öszvér, kullog a víz
két városrész közén, hidak alatt
és fodrain aranybőrű legények
hűtőznek vígan és szült-meztelen.
Nem bámul rájuk senki se, csak én
s az öt hegycsúcs a város közepén.
Nagy László kéziratlapja
Illusztráció: Ünnep, aranyarató (fh. Dyf)
Ezek is érdekelhetik!
Werner Aspenström verseiből* →
49 fej a tükörben (Paul Emond elbeszéléseiből) →
Németh István Péter: Janus Pannonius 14 ferrarai epigrammája magyarul →
