Rovatleírás
Szólongatjuk a múlt ránk maradt darabjait. Faggatjuk emlékeinket. Kövekről, tárgyakról, írásokról beszélünk. Értelmezéseink óhatatlanul csupán olvasatok, melyeket nem „ők” magyaráznak nekünk, hanem mi mondunk ki helyettük. Minden egykori valóság „jelen” volt egykor, mégis minden tegnap és minden „azelőtt” csupán (mű)alkotás. Írások arról, hogyan határozza meg mindenkori jelenünket az emlékeinkben, alkotásainkban újra és újraalkotott múlt.
október 11th, 2019 | by Napút Online
Az Ojtozi-szoroson át törtek be Batu kán seregei 1241-ben. Az 1241-1242-es nagy tatárdúlástól az 1694-es tatárjárásig, Székelyföldre minden évtizedben
október 5th, 2019 | by Napút Online
A Magyarörmény értékmentés fogalom értelmezése igen tág lehet. Jelentheti a magyarörmény közösséghez köthető tárgyak, műemlékek, templomok, temetők, művészeti alkotások,
szeptember 26th, 2019 | by Napút Online
Még emlékszem. A nyirkos utcakövekre, a pocsolyákra, a bennük gázoló csizmákra. A szürke arcokra, ahogy kezeik közé lehelnek. Fehér
szeptember 22nd, 2019 | by Napút Online
2020. február 4–én lesz kereken 50 éve, hogy a Bukarest–Nagyvárad menetrendszerű repülőjárat a Vigyázó hegynek (Kalota-hegy, Erdélyi–szigethegység) ütközött és
július 9th, 2019 | by Napút Online
(Mozaikok egy megírandó történetből) Illusztráció: Thomas Kennington  
január 10th, 2019 | by Napút Online
A minap botlottam bele, éppen a Florida utca sarkán. Sápadtabb, mint valaha, olyan szórakozottnak tűnt, mint soha. Ez a
december 29th, 2018 | by Napút Online
Mikor elveszítjük a szüleinket, hatalmas ürességet érzünk. A veszteség semmihez sem hasonlítható, az érzés el nem mondható. Próbálunk belekapaszkodni
november 10th, 2018 | by Napút Online
(ötven évvel ezelőtt) Három fiútestvér mellett fiúnak éreztem magam. Sokan azt hinnék, hogy az egy szem kislány a
október 10th, 2018 | by Napút Online
Te, ki sosem leszel Szombat volt, csak szeszély az elcsattant csók- ifjonti szeszély, merész, nemes hóbort. Szárnyas farkaskölyök-szívem, mint
október 10th, 2018 | by Napút Online
Róza mama a tornácon üldögélt, hátát régi, kopott hárászkendője melengette. Elkélt már az a késő őszi délután. Hiába erősködött