Benkő Ildikó: négy búvószonett
nem magamtól és nem is tőled féltem munkálunk szabadon a nem-múlóban hanem hogy már most összeomlik minden ez erőtől mi nem szeretetből van vagy az omlott világ nyomain bennem ütközöl belém látod hordalékát összetéveszted küldött helyem velem vagy démoni lelkek összezavarják áldott imaterünket drága lelked túltáncol bennem mindent a szerelmet a romlást sodorlak a rögök mögé nem léphetsz kétszer belém a rög felett egymássá változunk alant föléledt Peráttá Gihónná Pisónná Hiddekellé
nem érinthetsz és nem érinthetlek eltűnsz sötét is van nem láthatlak én mandulaillat méz te tárt ablak létformáink nem közelíthetnek de futok a falakon ki-be rajtad suhanásom velődig remegtet legünnepibb formámként fölveszlek illanok dobogva a föld alatt éberen hunyd le e percet fölnyithasd e kaptárat amikor a méz pörög szárnyad burkolja mind a maroknyi kast a mélyből táncolom nehéz örömöd lépj tükrömbe hogy nyolcasomat ihasd torkomban teljes léted hömpölyög
tudatod segít türelmes homály van hagysz bolyongnom a hol mikor miértben ki kihez minek labirintusában csöndedet mint kezedet nyújtod értem levegődben gondolkodom szabadon ha nyakamat száz vipera égetné is bírnom kell sőt oldódnom változnom hínárrá moszattá náddá szürinxszé átengednem amit a kígyóhad vél tudás fáján érlelni gyümölcsöm vagy tudnom a kettő világgal több egynél így küldhető szörnnyé erősödnöm vagy kiáltanunk nekik talán együtt kell a fülek pecsétjeit így törnünk fel
milyen lelkeket költöget hűs karod bírod-e nyitva tartani a bomlás zsengéket őrző erőktől elhagyott megátkozott fészke alján a kozmás hangok özöne szór szét és túlharsog álmot mélyből indázó melódiát itt elhal az igaz szó a csók csak fog kaffog s két húsdarab melyet rád kitát ott még egy nyomorgatott lélek remeg itt egy tanú tudja az éden így hűlt ám bárhol nyílhatnak még a szemek széttartunk de egy a forrásunk vizünk ha átlátszom medremben élsz te és ő ha átlátszol mind benned még nem késő
Illusztráció: Fülöp Péter fényképfelvétele
Ezek is érdekelhetik!
IRODALMI CSOKOR 2021 KARÁCSONYÁRA (1.) →
Németh Erzsébet: Eliziádok →
Búzás Huba: Élek még, de félek →
