Lajtos Nóra: Kálvária
I.
Szeretetcsillag.
Elfogy a telihold is.
Kezeit mossa.
II.
Repülőárnyék
is lehetne, de nem az.
Kereszteződés.
III.
Faragott kínzás.
Súlya mázsás tehernek:
elesve-fájón.
IV.
Tövises imák.
Ó, mater dolorosa!
Szent találkozás.
V.
Vállán útirajz.
Segít a cirenei.
Szétmálló könnycsepp.
VI.
Izzadság-gyöngyök.
Veronika kendője
arcát törölte.
VII.
Összerogyva már:
térdkalács balladája.
Léleknóta-jaj.
VIII.
„Megtisztultok, ne
sírjatok, asszonyok, mert
izzik a Remény!”
IX.
Harmadik esés.
Hullócsillagösvényen
kondul a részvét.
X.
Gyolcsruha hullik.
ágyékkötő délután
szakad az ingujj.
XI.
Kalapács súlya:
általszögellt imádság.
Fölfüggesztetett.
XII.
Viharvert csipke.
Lelke leheletében
homlokszirt-árnyék.
XIII.
Keresztfa hajlik,
ágairól Ölébe
hulló Szánalom.
XIV.
Sziklasírmagány.
Lepecsételtetetten
nyugszik a kőtömb.
Illusztráció: Kálvária-domb Tihanyban (Kállay Kotász Zoltán fényképfelvétele, 2018)
Ezek is érdekelhetik!
IRODALMI CSOKOR 2021 KARÁCSONYÁRA (1.) →
Németh Erzsébet: Eliziádok →
Búzás Huba: Élek még, de félek →
