Mondd meg nékem, merre találom…

Vers

szeptember 12th, 2019 |

0

Vasas Tamás: a feljelentésből lett vers magában beszél

 

furcsállom, hogy egyesek annyira
furcsállják, hogy kételkedem.
de miért is kéne hinnem a nyelvben?
azért, mert csak egy feljelentés
voltam, és most lásd, igazi
vers lettem? de mi ez, valamiféle
pinocchio-szindróma? mert az
igaz, hogy úgy kezdődött,
ahogy általában kezdődni szokott,
szomszéd a szomszéd ellen,
ahogy kell, az egyik leírta: a büdös
zsákokat, krumplik héját, macskaalmot
meg a  többi hulladékkal teli szatyrot
ne pakolja már az ajtaja elé, hiszen
a lifthez még csak el tud botorkálni.
nem értette meg. majd akkor
a hatóság megérteti vele, gondolta.
így lettem először feljelentés,
és postára is adtak, de a hivatalban
egy firkász kikapart belőlem minden
névelőt, talán költő szunnyadt benne,
vagy csak unta az irodai ventilátor
berregését… mindegy is, a lényeg,
hogy most itt vagyok: valami élet
az irodalomban. hát ezért
van nyelv, és ezért van hatalma?
mert tényleg sejtem, hogyan kezdődött,
és ehhez nem volt semmi közöm,
ezt tudom biztosan. hogy most vers
vagyok. átírva, borítékban és
gyűrötten, kissé piszkosan,
de mégis csak: vers.

 

Illusztráció: Kéziratok (pixabay.com)

 

Cimkék:


Feltöltötte:

Napút Online adatlap-képe



Back to Top ↑

Tovább az eszköztárra

A weboldalon cookie-kat használunk annak érdekében, hogy megkönnyítsük Önnek az oldal használatát. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az oldal további használata a cookie-k használatára vonatkozó beleegyezését jelenti. Több információ...

Az oldalon történő látogatása során cookie-kat ("sütiket") használunk. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Az oldalon történő továbblépéssel elfogadja a cookie-k használatát.

Bezárás