Hegyi Botos Attila: A magyarokhoz
Ó, te nyelv! Anyanyelv!
Te Élet nyelve.
Búvó, bujdosó patak vagy,
s csengő-bongó
cseppkövek hangjaid.
Isten ments, lelkük megoszd,
tisztaságuk összevérezd.
Inkább bujdokolj, bujdosó,
temesd el magad élve,
drága lélek.
Örökítsd meg mélyi sírboltjaik.
Mennyboltok még sosem
látott színeivel, mozdulatok
sugárzó életképeivel.
Hozd el velük
a feltámadást.
Mert ha templomát
fel is dúlja, meg bennük veti
hullámzó virágai ágyát.
Hová ma fejed hajtod,
ott holnap
maga az Ország fekszik.
Illusztráció: Pacsirta (fh. Szinyei Merse)
Ezek is érdekelhetik!
BERZSENYI DÁNIEL: FOHÁSZKODÁS, AZ ULMAI ÜTKÖZET, BÁRÓ PRÓNAY SÁNDORHOZ* →
Széchenyi István: Ima →
Sík Sándor: Regös ének →
