A.Gergely András: Vallás, misztikum, ezotéria perzsa hangon
Nem válságesztétika, csupán misztikus és klasszikus, amire itt invitálom az Olvasót.
A magyar könyvpiaci könyveladások relatíve csökkenő száma, a megszűnő kiadók és terjesztők bevallott csődjei dacára is viruló kínálata létezik egy régi-újnak számító kulturális lelemény, mely még gyarapodott is az utóbbi évtizedben, ez pedig a mind harsányabban előtérbe tolakodó ezotéria tárgyköre. A mindennapi lét fogyasztóiságon keresztüli misztikum-igényének vágy-világa is cikázó könnyedséggel él a legkülönbözőbb kulturális csalikkal, megváltó ígéretekkel, be nem teljesíthető jóslat-kínálattal. Nem is állítható tehát, hogy ne lenne igény, gyarapodó a kereslet a mindennapi megváltások boldogság-szirupjaira vagy öröm-flastromaira. Akadnak ezért szép számmal, akik nyersen ki is használják, megülik, sőt meglovagolják ezt az élménytársadalmi táltosvilágot, parfümált ezotériával, csodavárás-terápiával, megváltó érzületekkel is akár. Minden eladó, jóskönyvektől a zen diétáig, asztrológiai nyelvtantól a maja próféciákig, álomfejtő szótártól az önismereti lexikonig és misztikus utazásokig. A felületes vagy üzletszerű képzelgésnek ugyanakkor mintegy mellékterméke, hogy közigény támad a „régiekre”, klasszikusokra, hihetően értékhordozókra. Csak a Kossuth Kiadó pillanatnyi oldalkínálatából egyszerre világlik elő három tematikus történés: a perzsa költészet legnagyobb remekét láthatjuk: az Omar Khájjam Rubáíjat-jából három – perzsa, angol és magyar – nyelven közreadó kiadványt (Edward FitzGerald és Szabó Lőrinc fordításában, Varga Sinai Gizella festményillusztrációival);[1] mellé a Rubáíjat-ból készült válogatás 60 négysoros versét hangoskönyvben párszi és magyar nyelven Gholamali Rajabi Yazdi iráni nagykövet és Galkó Balázs színművész adja elő egy CD-verzióban;[2] továbbá a Perzsa bölcsességek című exkluzív kötetet, mely Szalai Lilla szerkesztésében és Kocsis András Sándor fotóival dédelgeti a megfontolandó útmutatásokat és „életfilozófiát” igénylő fogyasztókat.[3]
Ebben a légkörben hat, sőt hat igazán, várhatóan, érzékenyítő effektusoktól sem mentesen a perzsa klasszikus költészeti és bölcseleti örökség sorozatnyi jele és impulzusa. E kínálat-sor csupán egyik a nem-specifikusan ezotériára fókuszált érdeklődésű Kossuth-kiadói anyagból, ugyanakkor a kiadó erős történeti és kultúratörténeti gyűjtőkörébe is szervesen illeszkedik a XI-XII. századi perzsa költő, matematikus és csillagász, filosz Omár Khájjam (1048–1131) Nyugatra importált bölcselem- és érzelem-gyűjteménye. S míg az eredetileg alkalom-szülte, önmagukban álló négysoros verseket, „a múlandóság mámorát” megidéző elégikus szövegeket, a rubáíkat első angol fordítójuk fűzte össze tetszetős, a kor ízlésvilágának teljességgel megfelelő, egységes ciklusba, s míg az Iránban élő festőművész, Varga-Sinai Gizella mindezt illusztrálta poétikusan vissza-archaizált tónusban, addig a hangoskönyvben magát a modern nyelvi tónust is megkapjuk e kultúrahordozó illusztratív gazdagságban, no meg a válogatott Perzsa bölcsességek lapozója már hét bölcstől származó életfilozófiai gazdagsággal kecsegtet (Rúdaki, Firdauszí, Attár, Khájjam, Rúmi, Háfiz és Szádi tanításaiból).
Ismertetőhöz már méltatlan lenne annak színpompás körülrajzolása, mit hordoz Khájjam népszerűsége, a keleti bölcs és tudós személyes hitét, a különböző életérzések alátámasztására szolgáló impresszió-függő lírát, vagy a gondolati „magvában” benne rejlő értelmezési lehetőségeket és változatokat: epikureista érdeklődésűeknek, pesszimista, szabadgondolkodó, ateista, materialista, panteista, misztikus fogékonyságúaknak éppúgy hordoz meglepő sugalmakat a „perzsa szellem” megtestesítője, mint lírai érzületek anakronisztikus tónusú kifejeződésének kedvelői szerint.
Még neve is „misztikus”: Khájjam éppúgy lehet „sátorkészítő” értelmű, felmenőkre utaló tartalom, mint szójáték-változatban a „versfaragó”, „verscsináló bölcs”. Bölcsességére és csillagászati, Korán-magyarázati, teológiai, jogbölcseleti, filozófiai és logikai szaktudására maga is büszke volt, az arab nyelvvel és matematikával foglalkozó elméletei is becsben állottak. Még egyetemet is alapított (a Nizamíjje Egyetem, valamint a Nisápuri Főiskola fűződik hírnevéhez, ahol tanított is), mellé obszervatóriumot is építtetett. Megbecsültsége és kiegyensúlyozott, gondtalan léte bár rövid ideig tartott, s életművéből is leginkább csak a kémiai, filozófiai, metafizikai és algebrai tudás maradt fenn későbbi átiratokban, de elismertségét és „udvari ember” mivoltát még költeményei is tükrözik. Élete és tudása örökségét az évszázadokkal későbbi retrospektív ismeretanyag tartósította – de az udvarlástól, hízelkedéstől és hajbókoló megalkuvásoktól távoli világképe ma is érvényesnek láttatja.
Néhány szerényebb példa a műből:
XII. Rubáí
Egy jó Verskötet a Pálmák alatt,
s Kenyér, kancsó Bor, és ha kobzodat
megzendíted itt a vadonban, – óh
Paradicsom rögtön a sivatag!
(Szabó Lőrinc fordítása)
Elbújtat véled a sűrű bokor,
velünk lesz egy könyv, egy cipó s a bor
Dalolsz s megládd ám: az Éden maga
lesz a vadon, a puszta föld, a por!
(Sziklay Andor fordítása)
I. Rubáí
Ébredj! Fölgyújtva az Ég sátorát
szétverte az Éj Csillagtáborát
a Nap, s Kelet Vadásza szórja már
a Szultán Tornyára nyílzáporát.
(Szabó Lőrinc fordítása)
IV. Rubáí
Hajnal hasad és a kocsma már nyitva áll,
hang szól: Hívek, jertek, az idő tovaszáll!
Igyatok! Oly gyorsan fogy az Élet kelyhe,
s a végső pohárban bús Halál ürme vár!
(Baktay Ervin fordítása)[4]
[1] Omár Khájjam Rubáíjat. Perzsa, angol és magyar nyelven, Edward FitzGerald és Szabó Lőrinc fordításában, Varga Sinai Gizella festményillusztrációival. Kossuth Kiadó, Budapest, 2018., 136 oldal
[2] Rubáíjat – hangoskönyv. Gholamali Rajabi Yazdi és Galkó Balázs előadásában. Audio CD, 42’
[3] Kossuth Kiadói Csoport, Budapest, 2019., 64 oldal
[4] A MULANDÓSÁG MÁMORA. Száz rubáí 14 magyar műfordító tolmácsolásában. Válogatta: Steinert Ágota. Terebess Kiadó, Budapest, 1997. https://terebess.hu/keletkultinfo/mulando.html
Illusztráció: a kötet borítójával
Ezek is érdekelhetik!
Ábrahám Júlia: Öt nap varázslat, azaz MOST FESZT Tatabányán →
Vasi Szabó János: A csodák konvergálnak Cinnabarban →
Szaló Péter: Átmozduló léthatárok* →
