Leveles Ibolya: SZÓTLAN KANTÁTA (Cantata silentii)

Kedves Vásárlónk!
Megrendelt könyveinket (folyóiratpéldányainkat) a banki átutalásos fizetést követően postai úton veheti át. A feltüntetett postaköltség egyetlen példány feladására vonatkozik.
Számlaszámunk:
11713012-21181665
Cédrus Művészeti Alapítvány
A küldeményeket igyekszünk a megrendelés beérkezését követő napon, de legkésőbb három napon belül postára adni.
Lehetőség van a kiadványt kedvezményesen a szerkesztőségben is megvásárolni:
Cím: 1136 Pannónia u. 6.
Tel: +36 30 511 3762
Köszönjük, hogy vásárlásával értékeli munkánkat.
88 oldal
Cédrus Művészeti Alapítvány, 2025
ISBN: 978-615-6801-51-7
eredeti ár: 249o Ft
webshop ár:
1 990 Ft + 840 Ft postaköltség
Megrendelés
Ajánlás
Leveles Ibolya szokatlanul kései első kötete szokatlanul végérvényes hangon szólal meg. Tárgyias-kihagyásos beszédmodorából metafizikus szójátékok, csöndből párolt szentenciák, töviskoszorús mondattanok bontakoznak ki – saját jogon, egyedi minőségben. Roppant fegyelmezett versbeszéde nagybetűkre sem ragadtatja magát. Filigrán kisszerkezetek ágyazódnak szinte liturgikus rendbe, egy zenétől illetett szerkezeti elképzelés jegyében: „ki oltja el a rózsabokrot?” – „mozdulatait / szolmizálja a fény.”
E poétikai kultúra természettudományos alázattal dokumentál természetfölötti sejtelmeket. Úgy tud egyszerre alanyi és elvont, érzékletes és fogalmi lenni, hogy zsigeri intellektualitása imazsámolyon született szólamok alakját ölti: „Azt mondja: szép, s hogy kegyelem.” Mert világosságra szerződő versvilág a Leveles Ibolyáé. Emitt „gömbölyű tükrök fénye”, amott „egy irányt váltott vízesés”; a „sziklarésbe vésni / hajszálgyökeret” létet teremtő késztetéssé válik; s még elbukásainknak is értelmük támad: „ha elmerülsz, belőled / iszik a tenger.”
A nyelvre bízott hallgatás különösen szép esetei – a „mindörökség” részei, részletei – ezek a szövegek. Helyesen teszi az olvasó, ha nemcsak olvassa, de együtt is él velük. Például a szólam című haikuval, mely az alkotót is befogadóként azonosítja („hallod”), és nyelvtani kétértelműséggel veszi elejét a jelentés röghöz kötésének (a „kibe” kérdő és vonatkozó névmás egyaránt lehet, azaz nyitva hagyja a válasz fohászos terét, miközben a költészethez túlvilágias életet rendel): „hallod a szavak / átbillenését versbe. / miből a kibe.”
(Halmai Tamás)
Versek a kötetből:
TEREMTŐ
mozdulatait
szolmizálja a fény.
hat ütem után
megpihen.
MENNYIVEL KÖNNYEBB
Mt. 13.45
lett volna a hármat
hitelesen kiadni,
mint elásni fiadnak
egyetlen gyöngyszemet.
MINDÖRÖKSÉG
ki jut át a kőtáblák
rovásán, létrák között?
ki old fel nyelvalatti féket?
ki mond idegen, érthető szót?
ki bontja meg a tetőt
röptelen tested alatt?
ki hordja gazdátlan ágyadat?
ki oltja el a rózsabokrot?
SZÓLAM
hallod a szavak
átbillenését versbe.
miből a kibe.