Huszthy Bálint: Eddig jutottam…
*
Hajléktalan vagyok tenélküled.
Mindenhol rossz, de a legrosszabb otthon.
Olyan, mint fedezék nélkül a fronton,
fogatlan kutya, szőlőtlen szüret.
Az Isten, ha utálod is, szeret,
ha nem kéne, akkor is segít folyton,
eleged lenne belőle egy ponton,
mégsem hagy el. Én így vagyok veled.
Eddig jutottam, Julcsi, nélküled.
Éjjel alig várom, hogy legyen nappal,
nappal, hogy éjjel, így küzdök magammal.
A hiányod a lepedőm, az ágyam,
egyiket ácsolják, másik mosásban.
Az otthonom az arcod, az öled.
*
Huszthy Bálint a 2025-ös Cédrus-pályázat közlésre kiválasztott szerzője
*
Illusztráció: E. Munch
Ezek is érdekelhetik!
Tamási Orosz János: Három scherzo a készülő „ördögi ártatlanság” ciklusból →
Búzás Huba: Juhász Ferencnél vizitáltam →
A tél lehelete – Horváth Szabolcs versei →
