William Blake: A Madarak, A tigris, A Mosoly
*
The Birds / A Madarak
A hím: Ó Te Tündérröptű Szép!
Mely ligetben éldegélsz?
Hol építed gyöngy-fészkedet,
Melyik mezőt ékesíted?
A tojó: Egy magányos fán amott
Éldegélek, s gyászolok.
A reggelt könnyel áztatom,
Este hallik sóhajom.
A hím: Ó, Te nyár harmóniája,
Lelkem minden sóhajtása
Érted hangzik reggel, este
S az éj minden szívverése
A tojó: Ily erős a vágyad értem?
Ily kedvesen kérlelsz engem?
Bánatom így elengedem,
Barátot, szerelmet leltem!
A hím: Jöjj hát, szálljunk lugasomba,
Örömteli nyugalomba, hol
Virág és zöld lombok fent
Boldog nyoszolyát teremt.
*
A tigris / The Tiger
Tigris, tigris, égő fény
Éjszakának erdején
Ki volt, kinek képzete
Szörnyű lényed képzelte?
Ki volt, ki mélységek, s egek
Tüzére gyújtotta szemed?
És bontott vágy-szárnyakat?
Tűzben merész hatalmat?
Kinek válla s ereje
Csavarta szíved tele?
S mikor e szív elsőt vert,
Keze, lába remegett?
Volt-e kalapácsa, lánca,
Agyvelőd égető kályhája?
Volt üllője, ölelése,
Terrorodnak érintése?
Mikor csillag-szigony hullott,
S könnyek árja elborított,
Mosolygott e munka láttán?
Tetszett neki, mint a bárány?
Tigris, tigris, égő fény
Éjszakának erdején,
Ki volt, kinek képzete
Szörnyű lényed képzelte?
*
A Mosoly / The Smile
Van a Szeretet Mosolya
És van Mosoly, mely megtévesztő
És van Mosolyok Mosolya
hol összeér e kettő
És van a Gyűlölet Szigora
És Szigor, mellyel lenéz a kevély
És van a Szigorok Szigora
Mit ha tudnál, elfelednél
A gyötrelem a Szív mélyén ül
S a Csontokba beásta magát
Nincs többé Mosoly enélkül
Csak egy, mit az ember talál
Bölcső és Sír közt élete során
Egy ily Mosolyra lelhet
S mikor ezt rámosolyogják
Szenvedései véget érnek
*
Fordította: Csanda Mária
*
*
Illusztráció: Blake
Ezek is érdekelhetik!
Marcus Kracht: A régi erények újrafelfedezése →
Avi Roth: A vizuális ábrázolás születése: A látens információ coffeegraph®-fá való átalakításának művészete →
William Blake: A tigris, Madarak, Mérgek Fája →
