Olasz impressziók
Sandro Penna
Mélykék a tenger
Mélykék a tenger.
S mélységesen nyugodt.
Örömkiáltás bujkál a szívemben.
S minden, minden nyugodt.
Diego Valeri
Színtenger
Kölyöktenger, játékkal betelni nem tudó,
aggastyántenger, könnyekből ki nem fogyó,
te, aki fény vagy és sár
és ég és vér és tűz,
ma a lassú partokra hagytál
büszkeséget, erőt, derűt és bánatot;
ma semmi más, csak szín vagy:
csodás, eleven szín.
Mario Luzi
Tenger
Szántja, simítja,
csiszolja magát
a tenger,
ha türkiz bőrét
megcsipkedi a levegő,
harapdálja a szél.
Giuseppe Ungaretti
Finálé
Már nem morajlik, nem susog a tenger,
A tenger.
Álom kerülte, szürke táj a tenger,
A tenger.
Szánni való a tenger is,
A tenger.
Felhők sodorta hunyt tükör a tenger,
A tenger.
Komor ködre hagyta ágyát a tenger,
A tenger.
Ő is halott már, nézd, halott a tenger,
A tenger.
Szénási Ferenc fordításai
Sandro Penna (1906-1977) sokféle hagyományt magába olvasztó, ám nagyon egyéni hangú olasz költő. Leíró, megjelenítő, elbeszélő költői nyelve az irodalmit és a nemesen köznépit ötvözi.
Diego Valeri (1887-1976) olasz költő és tanulmányíró. A hagyományos költői formák ápolója.
Mario Luzi (1914-2005) olasz költő, író, színpadi szerző, tanulmányíró. Az 1930-as évek hermetista irányzatának egyik kialakítója és világszerte ismert, jelentős képviselője.
Giuseppe Ungaretti (1888-1970) olasz költő és műfordító, a francia „tiszta költészet” eszményét és az olasz futurizmus forradalmi újításait alkalmazva alapjaiban megújította a 20. századi olasz lírát, s egyéni hangú költői szintézist, világhírű életművet teremtett.
Illusztráció: Giuseppe Ungaretti (1969)
Ezek is érdekelhetik!
IRODALMI CSOKOR 2021 KARÁCSONYÁRA (1.) →
Németh Erzsébet: Eliziádok →
Búzás Huba: Élek még, de félek →
