Ádám Tamás: Ki túlél, annak nincsenek meséi
Báthori Csaba Se feledés, se álom című kötetéről (Cédrus Művészeti Alapítvány, Budapest, 2020)
A Cédrus Művészeti Alapítvány küldetést teljesít a könyvkiadás terén, hiszen az induló költőktől, íróktól kezdve felületet biztosít a már befutottaknak is. Néha megelőlegezett bizalom, néha komoly életpálya hívja életre a könyvet. Báthori Csaba már bizonyított.
Nem véletlenül nagy az elvárás Báthori Csabával szemben, hiszen a sok kötete utat mutat nekünk. A József Attila-díjas költő, irodalomtörténész, műfordító, esszéista profi minden területen. A Nagy kérdés az, hogy az új verseskötet felülmúlja-e az előzőeket. Nehéz erre válaszolni. Az biztos, hogy a rímkezelése lenyűgöző, könnyed, erőlködésnek semmi nyoma. A szinte csak szonettekből álló könyv olvasmányos, de nem érdemes egy lélegzettel végigfutni rajta. Ízlelgessük, kóstolgassuk, sok gyönyörűségre lelünk.
Kétségtelen, a címadó vers, a Se feledés, se álom az egyik legjobb költemény. Nem véletlenül szerepel a hátsó borítón, és ezzel a verssel indul a kötet, melynek címe: Mozdulatlan bolyongás. Ebben található az a két szép sor: Se feledés, se fájdalom, se álom / nem tűri el, hogy ne légy a világon. Nagyon szép szonett az Ilyen olyan csend. Érdemes idéznünk az első versszakot: Időnk zömét elhallgatják a tárgyak: / lóg az ing, fél a toll, lapít a nadrág, / nem szólnak, miközben fentről leválnak / a levelek s testük a földnek adják. Ellenben máshol becsúsznak olyan sorok is, amelyek nem emelkednek meg: és életünk csak sötétben lehet fény. Vagy: hanem örökre szeretlek. Habár utóbbit megmenti a mondat előtagja: a Nem minden nap. Szokványosak.
Báthori verseiben sok helyen találkozhatunk a semmi szóval, ez foglalkoztatja, a semmi. Persze nem József Attila-i értelemben: A semmi ágán ül szívem. A költő itt más kontextusba helyezi a semmi fogalmát. De ha már József Attilánál tartunk, említsük meg, hogy Báthori legnagyobb horderejű vállalkozása József Attila minden versének és verstöredékének német nyelvű fordítása.
A kötet több vonalon fut, mégis egységes. A szerelemre, a vágyódásra szép példa a Málnaszedés, ilyen gyönyörű sorokkal: Lágyan, mint ujjak a málnaszedésnél, úgy gyűjtögetlek. Mintha most születnél. Még egy szép példa a Csontjával egyedül című versben: Húsával, csontjával, ha egyedül van, / mit kezdjen az ember. Sok versben rengeteg kérdést feltesz a költő, van, amelyikre azonnal válaszol, van ahol nyitva hagyja az egészet Az olvasóra bízza a megoldást.
A szonettek sorát a kötet első felében két vers töri meg, a Song I. és a Song II. Az első nem enged közel magához, a másik jobban. Olyan nagyegész fogalmakkal is találkozhatunk a könyvben, mint az emberiség, a világ, az idő, az örökkévalóság, az űr, stb. Költő legyen a talpán, aki ezekről újszerűen újat tud mondani. Báthorinak sem sikerül egészen, de nem esik bele a csapdába, az általánosságba.
És hömpölyögnek tovább a szonettek. A Mosolyt cipeltem című vers más dimenziókba visz, az elszigeteltség érzete, a hatások feldolgozása eredeti: Ki megütött, csak az hagy nyomot bennem, / látni csak az enged, aki kiszívta / szemgolyómat. A mosolyt is cipeltem, / csak sebesülten fértem napjaimba. Ugyancsak muszáj idéznem a Fékeveszett örökkévalóság utolsó versszakát, elgondolkodtató, eredeti: Ki túlél, annak nincsenek meséi. / De te, ki bennem élsz túl, aki fájlal, / tán most majd szótlanul is tudsz beszélni.
A halál is foglalkoztatja a szerzőt: csak aki nincs már, / az mondhatja meg, mi itt az igazság. A Mázsás fehér című versben pedig: A test borotvált, fehér húsú hal. Alliterációk is színesítik a szövegeket. És a színek, legfőképp a kék. Nívós sorokkal visszatér a málna is: pillangó motoz a bordakosárban, / lágy selyemágyon két szem büszke málna.
A mozdulatlan dolgok című kivételesen nem szonett. Ebben bizony akadnak bizonytalan sorok: nem vagyok már magam nagylegénye vagy Léteden túl talán nincs is élet. Az álmaimnál messzebb című verssel zárul a kötet. Szép az egész, úgy ahogy van, a középső versszakot emelném ki: Árnyamtól megszabadítottál, / amíg megkettőztél a fényben. / Messzebbre látok álmaimnál, / mert éjszakám csak fele részem.
A kötet nem tagozódik ciklusokra, felesleges is lenne megtörni az egyenletes színvonalú szövegeket. Egészen bizonyos, hogy a Se feledés, se álom kiemelkedő munka.
Illusztráció: könyvrecenzió
Ezek is érdekelhetik!
Kerényi Mari: Magyarul – az Angyalok nyelvén (egy nyelvi lektor elfogult vallomása) →
Széplaki György: Csipke finomságú pillanatképek →
Turai Kamil: Nagyvonalúan, csendben (Parcsami Gábor szíven ütő végverseskötete) →
