Búzás Huba: Ahmet téli álma (versek)
Kéjbebágyadás
úgy este fél 9 körül a ládaváros
………fölé valami képtelen, sugárnyi kék
………sörényedik, talán egy égi táltos
………holdfénye fut, nyomában látni még
………amint pár vitorlás oson,
szoknyába-szorított-fenekű lebzsikék
………sikamlanak a déli dokkokon,
………blúzuk kibomlik, szél cibálja
………~ ámbár ezt tán csak gondolom ~
………halomban áll a bála,
heverve, orrom szinte belebandzsalít
………az este lenge lakmusz-illatába
………s hagyom, hogy mint egy nő, szeme csalit,
………a csapszék feslett félhomálya
………nyakamba fonja combjait
Ölembe, cédám
tudakozódol, hallom, hol vagyok, utánam,
………talán besöppedt utcavégi kerteken
………gyönyörítem le épp a babvirágban
………a cérnaszoknyácskákat részegen ~
………isten-szakállú idvezült?
vagy mintha épp ~ iszony! ~ te volnál lőtt sebem
………s fetrengenék, mert újra fájsz, kihűlt
………bozóttüzek rőt nyiladékán,
………hol rég oly izzó nap derült ~
………alkony se szór ma fényt rám?
netán valami dokk-negyedben hallgatom
………a kérdezősködést nevetve, némán,
………és várlak, jönni fogsz kalandorom,
………ha késve is, ölembe, cédám ~
………nagy estifény-uszályokon…
Az erdőszéki fogadósné
az ördög húga itt? ~ útszéli kikapósa!
………ebrúdon ugratja a jámbor utazót,
………falatkáját kínálja kóstolóra
………~ és démonok, pucér pokollakók
………parázna vérengzéseit! ~
esténkint tánccal sző be ~ mondják ~ mint a pók,
………ágyába hív, mezítlen megterít,
………három fogás és egy a kánkán
………~ csak párezer, szálljon meg itt! ~
………pirók almái láttán
sok markaköpi tudakolja ~ megbocsát,
………nem kölletik-e máma is netán-tán
………megölni félkegyelmű férjurát,
………fejét a sátán vacsoráján
………egy csókért tálcán nyújtva át
Ahmet téli álma
amikor aranyporát hullajtja
a nap a Jesil direhli ilidzse*
vizére
minap a hamamban futottam vele össze,
………kum-kum laude még a sitten doktorált,
………e fürdőt is ~ kacsintott ~ örökölte,
………mint müezzin az ellopott koránt,
………tücsökvillája csenevész
ugyan, de kertjében a hold ekéje szánt,
………márvány a fal, toronysisakja réz,
………boltíves tornácán a lámpa
………az Aranyszarv öbölre néz
………~ nem hallik föl a lárma ~
estente másfél millió tücsök zenél
………~ meghív egy borsos birkafar-piláfra
………és táncot lejt majd ötven bajadér,
………kilenc neje velem is hálna,
………ölük ~ óh, menny! ~ akár a dél
* ilidzse: a Zöld oszlopos fürdő
Fata morgana
fáj… az alkonyat tüze tükröződik,
forróságomat hideg árnya hűti,
vágyak, megtörött sugarak, egy szellő
………lengedezése
néha máglyaként lobog, ám a lángja
illanó nap fénypora csak, csalóka
ábránd, elfogyott hitek édenének
………semmi-varázsa
hol van, hol a pálmaliget? sziporkák
játszadoznak távoli páraködben,
tengerképe képzeletem faláról
………visszaverődik
fáj… hová merült el a lángoló part,
más hajósokat csalogat a múltba,
öble ég, de holt szerelem, utolszor
………kóstolom ajkát
Illusztráció: K. P. Brjullov-részlet
Ezek is érdekelhetik!
Németh István Péter: BALATONI HEXAMETEREK – édesapám emlékének →
Dancs Szabolcs: Határvonalak (versek) →
Kállay Krisztina Ágnes: Szemközt a halállal* →
