Kiss Anna: A lények társalognak, Szélzúgások (versek)
•
A lények társalognak
Szabó Marianne angyalai
Összeérintett
ujjak,
a lények
társalognak,
a szélben a
dolgok
egymáshoz
érenek,
el, vissza,
el egymástól,
mind halkan
zengenek,
a szélben
halk jelek,
hallgatlak,
valami
egyszerű
történet,
ez egy
szelíd nyár.
Összeérintett
ujjak,
szárnyuk alig
érzi a szelet,
a dolgok el,
vissza,
elforognak
egymástól,
ki érti ezt?,
hogy a lenni
és lehet,
hogy a
hombárok
illata, amire
vágyunk,
szekrények
illata, egyszerű
történetek,
mint dunnák
a napon.
Ez egy
szelíd nyár,
a lények
társalognak,
a dolgok, ha
üresek,
összeérintett
ujjak,
felhő-bábok
múlnak a
ház felett,
a dolgok
egymáshoz
érnek, el,
vissza, el
egymástól a
szélben,
hallgatlak,
valami
egyszerű
történet.
A lények
társalognak,
szárnyuk
alig érzi a
szelet,
és halkan,
nagyon halkan
a jelek,
kiérti ezt
ezen a világon?
Szélzúgások
„Aludj, bűvös
növényke,
üres pólyák
reménye,
ne ébredj,
mandragóra,
aludj,
ne nyílj a
hóra,
korán jönnél,
felejtő,
várhat talán
a bölcső,
ne ébredj,
mandragóra,
várj,
még együtt
loholnak,
ebek ebhez
vadulnak,
huholják
havas
odvát az időnek
félelmük
baglyai.
Aludj, aludj,
növényke,
üres bölcsők
reménye,
vajúdnak
véres hóra,
nem álom,
mandragóra,
az átlőtt
zubbonyok.
Dülöngő
mitha-árnyak
hitetnek,
hadonásznak
vakulj-bolond
világnak,s
jeges rongyok
a zászlók,
vérben
annak látszók,
nem álom,
mandragóra,
aludj, aludj,
növényke,
üres pólyák
reménye,
az idő néha
ország,
ha zengetik
nagy odvát,
nem álom,
mandragóra,
félelmük telén
bűvölsz
rívó babát,
bölcsőbe,
pólyába,
megbánod!,
félelmük
irdatlan telén
ne nyílj a hóra,
várj!”
Illusztráció: fh. a Szabó Marianne-albumból©
Ezek is érdekelhetik!
Hegedűs Gyöngyi: lassan három →
Hegyi Botos Attila: SÉTÁLÓ APOLLÓN (lírai dolgozat Észak-Illyricumtól Kelet-Aegeicumig) →
Benyó Tamás: Jelenkor →
