Parcsami Gábor versei (Párkányi Raab Péter szobrászművész azonos című szobrai alá)
•
*
Éva
talán nem is alma volt
az az alma,
hanem kocka volt
az a kocka
s talán nem is éva volt
az az éva
hanem csak bűn volt
az a bűn volt
– amiből bűnhődés lett
s talán nem is ádám harapott
abból az almából,
de az is lehet, hogy kockából,
hanem a bennünk élő kígyó,
a kígyó harapott meg minket
s a kígyó mérge elindította évában,
de az is lehet, hogy a bűn indította el
a bűnben
a tejet,
amit örök körforgásunk
termel az évák mellében
*
*
Erények – Erény
a csodaszarvas
a csókok csillagszőnyegén
szökell hozzád Uram –
kis, piros szívét
lámpásként maga elé tartva
nehogy eltévedjen
nehogy eltévedjen
miközben nyomában
szorosan ott lohol Hunor és Magor
xxx
a csodaszarvas megérkezvén Hunniába
homlokáról letörli a hajnalcsillagot
szügyéről lerázza a holdat
szarvai között pedig felragyog a nap
amelynek fényességében Hunor és Magor
megkötötte szövetségét
ami mind a mai napig
élteti a földet, ahol élnünk, halnunk kell
*
*
Erények – Mértékletesség
ma kevesebbet iszom
Uram,
mint tegnap
tegnap elszaladt velem a ló
s tovább röpültünk,
mint amit megengedtél
„Bocsáss meg Uram…”
holnap már csak vizet iszom,
Uram
– segedelmeddel
„Bocsáss meg Uram…”
és bocsáss meg
minden vétkemet,
mert azokkal a…
– de ezt már ismered
„Bocsáss meg Uram…”
*