A Napút stábja felkereste otthonában Jankovics Marcellt, műhelyünk konzulensét. Beszélgetőtárs: Elek Szilvia, operatőr: Velicskó Péter
Részlet Jankovics Marcellnak a Napút folyóirat felkérésére írt családtörténeti írásából:
“Leginkább magyar vagyok. Kereken 37%-ban. Emellett van bennem – arányuk szerinti sorrendben – szlovák, örmény, horvát, lengyel, osztrák vér is. Apai (Jamniczky) nagyanyám szlovák volt, de nem teljesen. Anyai nagyapja lengyel volt (Karczewski). Valamennyi szlovák vér keringhetett anyai (Marczell) nagyanyámban is, mivel Remenyik lány volt az édesanyja. (Igen, az a Remenyik.) Apai részről Meszlényi szépapámnak a felesége osztrák (Koffler) lány volt, a vezetéknevem horvát eredetű. Viszont Jankovics Dániel szépapám anyja magyar volt: Irsai Szabó Jozefa. A sok szláv vér kiüt rajtam, nagyobbrészt a dinári típusba sorolom magam. Sorrendben a nyugat-dunántúli Meszlényiekről, a bazini Jamniczkyakról, a székely Barthákról és a csallóközi Marczellekről tudok a legtöbbet, az örményeimről a legkevesebbet. Itt jegyzem meg, hogy a kevertséget minden tekintetben előnynek tartom. Csak hogy a legkézenfekvőbbet említsem: a génkeveredéssel csökken a statisztikai valószínűsége bizonyos öröklött hajlamoknak és betegségeknek. Másfelől, ha az ember olyan szerencsés, hogy mind az apai, mind az anyai ág örökíteni tud valami jót – esetemben rajztehetséget –, azért csak hálás lehet felmenőinek és a sorsnak.”
A weboldalon cookie-kat használunk annak érdekében, hogy megkönnyítsük Önnek az oldal használatát. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az oldal további használata a cookie-k használatára vonatkozó beleegyezését jelenti. Több információ...
Az oldalon történő látogatása során cookie-kat ("sütiket") használunk. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Az oldalon történő továbblépéssel elfogadja a cookie-k használatát.
