Mondd meg nékem, merre találom…

Tizennegyedmagunkban

február 25th, 2017 |

0

Sztojcsev Szvetoszláv: Üvegrajz (Hét vers)

 

Delírium

hiába
fordulok el
az őrülettől
felejteni –
valaki szemében
mindig
látom a széteső holdat

 

Kaleidoszkóp

elveszett a csillámlás
a nézés mámora
eltűntek
a színek az árnyalatok
fekete szeletkék kavarognak
fekete szemekben
éjsötét hajnalon

 

Kímélet

fordulj el
felkínálom
szörnyeimnek
énem
maradékait

 

Másik

a tükörben
egy másik
én
hegyi patak partján
ülök
a holdfényben
vállamon két madár
itt hagyom
az éjszakát a jövőt a csendet
mondta a képmás
kezében a teliholddal
kisétált a múltból

 

Mentek

mentek,
egyenesen mentek
amikor
az út,
a saját
egy (idő)szakadékhoz
vezetett
mentek,
remény nélkül mentek
akiknek nem volt hova menni

 

Modell

a sarokban ül
bal keze kinyújtva
ritkul a levegő
a gyertyák kialszanak
tenyerére szállnak a lángok
koldusszobrot formál belőle
a halál

 

Üvegrajz

halottnak hitt női arc
az ablak másik oldalán
homloka alatt
repedezik az üveg
próbáltad már
kérdezte
másvalaki álmában
párás üvegre
magadat emlékezetből
lerajzolni

 

Illusztráció: Sal Antal fényképfelvétele (2016)

 

Cimkék: ,


Feltöltötte:

Napút Online adatlap-képe



Back to Top ↑

Tovább az eszköztárra

A weboldalon cookie-kat használunk annak érdekében, hogy megkönnyítsük Önnek az oldal használatát. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az oldal további használata a cookie-k használatára vonatkozó beleegyezését jelenti. Több információ...

Az oldalon történő látogatása során cookie-kat ("sütiket") használunk. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Az oldalon történő továbblépéssel elfogadja a cookie-k használatát.

Bezárás