Botos Ferenc: Levél Nagytétényből
Ki gyújtja meg tavasszal a parti fűzfák rügyeinek zöld lángjait, ki fejti meg a folyómederbe író kagylók szavait, ki követi az érdi dombok alól feltörő forrás patakká duzzadó futását, házak és kertek alatt, autóút alatt, amíg az egykorvolt hizlalda környékén eléri a folyót, ki barangol a part menti öreg füzesben, gyökereik föld mélyből feltörő izmain megpihenhet a vándor, él-e még bennünk az iránytű, mint a füvekben, fákban, rovarokban, téli ködökből felbukkanó récékben, sirályokban, kormoránokban, az útját csendesen járó folyóban…
Itt és most gépek zúgnak, szemétlerakat sárkánygerince sebzi fel a partot, kutyavonítás jajdul valamerre…
Hazatalálunk-e egyszer…
Botos Ferenc a 2018-as Cédrus-pályázat közlésre kiválasztott szerzője.
Illusztráció: Patak (pixabay.com)
Ezek is érdekelhetik!
IRODALMI CSOKOR 2021 KARÁCSONYÁRA (1.) →
Napút-köszöntők (8.) →
Móritz Mátyás: Ismeretlen fogalom →
