Vasas Tamás: Ágyhoz kötött szekvenciák (Öt vers)
a teraszon
kiülök a teraszra.
éjszaka van.
a telefonommal
csinálok fényt.
alulról látom
magam egy
ideig. aztán
elalszom, de
az árnyékom
rágyújt
nyugalom
már rég nem szedi
a hangulatjavítókat,
csak titokban minden
este lehúzza őket
a wc-n. a falat
már meszesre
boxolta, de a
csatorna menti
kacsák manapság
kiegyensúlyozottabbak.
amiben csak titokban
ha érdekel, sok évnyi munka
és egy jó lövölde téri lakás
árán végül csak sikerült
kimondanom: ha beosonok
a gimnáziumomba, és a
tablómon kiXelem a képem,
az nem számít nonfiguratív
időutazásnak, mert olyan
nincs is. de a paplan alatt
titokban hiszek benne.
bácsi
jött a bácsi. csak bácsi,
ez állt az igazolványában
is, csiripelték a madarak,
a családi fészek madárkái.
bicegett felém a metrón,
és közben igazgatta
a hallókészülékét. csokit
nyújtott felém, a botja
remegett. lol. annyira
ájtatosan még sosem
majszoltam semmit.
integetett a záródó
ajtók mögül, és a csoki
papírjával én egy gombot
szorongattam az ingemen.
anya, mondd! ki volt ő?
nekem ne csaljon senki.
szemben a boldogsággal
nekem most kell törlesztenem!
amíg még van mit. utána már
ülhetek bambán, szemben
a boldogsággal, mint két
vadidegen a tulipán
intercity vonaton.
Illusztráció: Hidasi Márk fényképfelvétele
Ezek is érdekelhetik!
IRODALMI CSOKOR 2021 KARÁCSONYÁRA (1.) →
Németh Erzsébet: Eliziádok →
Búzás Huba: Élek még, de félek →
