Mondd meg nékem, merre találom…

Vers tamasipxhere

március 18th, 2020 |

0

Tamási Orosz János: Gerendák, szilánkok; Áthallások

 

 

Gerendák, szilánkok

 

„azt a sírást, a tavalyit,
nem lehet abbahagyni.”
(Simonyi Imre)

 

_ a _
aláírásán
nincs ékezet _ hontalan
mindhárom kereszt
_ b _
használt keresztfát
olcsón újít fest özv. cimz.
József ácsmester
_ c _
céljának lenni
s eredőjének az éj
sűrü fényében
_ d _
vízszintes sorba
tuszkolná rejtvényedben
a függőlegest
_ e _
madárka fészkelt
válla gödrébe s mi út
mind itt pihen meg
_ f _
hozott kereszttel
özvegy Pilátusné bűnt
s megváltást vállal
_ g _
mi keresztények
recsegi megafonja s
fegyverét _ tusba
_ h _
magyar kereszthez
magyar haikut _ képed
ne lég s fény fesse
_ i _
oda megyünk, no
lássad-é, ki van írva:
Itt Nem Rossz Inni
_ j _
alig ad megnyugvást
a körmenet. múlt s jövő:
köröszt, út, nevek
_ k _
gallyak keresztje
madárkám sírja fölött
állsz ezer éve
_ l _
ha keresztet vetsz
békét aratsz _ miért ölsz
s öleted magad?
_ m _
felsebzi vállad
amikor viszed s ha nem:
lelked sebzi fel
_ n _
keresztbe kasul
rótt a sors _ aláírom
3†________ el

 

 

Áthallások

 

„Fék: nem bilincs. Otthonos lett a káosz,
A tisztázás helyett a lágy maszat”
(Térey János)

 

szörnyülködünk mert szörnyülködni jó
kívülállásunk bizonyítja ez
bár bévül: az országnyi kocsma
sosem változó fedele alant
együtt dünnyög népség katonaság
kicsinyke a zsold kész sokk az adó
bizony népség bizony katonaság
a színlapok statiszta-serege
megélhetési szabadságharcok
együvé gyűrt emberformasága
mind de hogy nép s hogy honvédő lenne
e gombostűhegyre szúrt sokaság?
bár úgy lenne és bár úgy lehetne
de szárnya nem vet árnyat s nem verdes
úgy hogy majd tőle jó messze hegyek
dőljenek nagy robajjal hanyattvást
a megáradó emberszív előtt;
s nem is kell szárny. ma combját ehetne.
kapja hát s megül a kiskonyhában
csajkája mögül pislantásnyit sem
vetvén a nagy ebédlő lármája
felé; most határozzák el a lét;
alél el tudata hisz nem buta
ő – színre más de ugyanaz visszája
kornak embernek múltnak jövőnek
hümmögi s majd estvén szörnyülködik
de addig még jó urak a csekkek
sóhajtja a lármasámfák felé
no meg élhetés meg ingyen pálesz;
s türelméből új selymek sződdődnek

 

 

Illusztráció: Szöges áthallások

 

 

 

 

Cimkék:


Feltöltötte:

Napút Online adatlap-képe



Back to Top ↑

Tovább az eszköztárra

A weboldalon cookie-kat használunk annak érdekében, hogy megkönnyítsük Önnek az oldal használatát. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az oldal további használata a cookie-k használatára vonatkozó beleegyezését jelenti. Több információ...

Az oldalon történő látogatása során cookie-kat ("sütiket") használunk. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Az oldalon történő továbblépéssel elfogadja a cookie-k használatát.

Bezárás