Saitos Lajos (1947-2023)
†
Gyászoljuk kedves szerzőnket. Búcsúzik tőle idősebb költőtársa, búcsúzik az aforisztika mesterétől a szerkesztőség.
Radnai István
a hajnali peremén
– búcsú Saitos Lajostól
fénynyalábok szántanak az égen
még nem jött el a vetés ideje
újuló erdők sziklevelében
terül egy vers csak a hasáb fele
értelmét rejti és amit érzett
a pálya íve korán megszakadt
lemaradtak az igék a rímek
elzsibbadtak az időtlen szavak
vers helyett a vetésben nem terem
kalászból kipergő új gondolat
az agy leáll és elnyel a verem
a néma lélek más üdvöt arat
2023-02-16
Saitos Lajos
GEREZDEK
A gyógyulás az egészség lappangási ideje.
A legnagyobb kételkedők lettek a legnagyobb hitvallók.
Ma már a képmutatás is okos-telefonnal történik.
A szeretetlenség fölpuhul szeretettséggé. A szeretettség szeretetlenséggé kérgesül.
Pénz pénzt fial; láttam a kicsinyeit – az apraját.
Jó példával lehet elöl járni, a rosszal csak csörtetni lehet.
Vers, vers – de nem költemény. A költészet nem felhőjáték, a költészetet keresd a gyereklábbal „égre” rúgott porban.
Kéz és láb: végtagok, de a szárny – akarat.
A gyarló ember csűri-csavarja, de csak-csak hitetlen.
Csak az ember lehet embertelen.
Ördög: – Velem csak szeretnétek cimborálni.
Tavasz: az örök természet megújulása, költészet a lélek tavasza.
Illusztráció: In memoriam
Ezek is érdekelhetik!
Napút-búcsúest 2. →
Halmai Tamás József Attila-díjas →
Könyvjelző (Németh András, Széplaki György) →
