Vörös Viktória: Jáde, jáspis, ametiszt
*
Valaha
megkövült az erdő
és alámerült a vizekbe
így lettek a védelmezők
mik útmutatók is nyílegyenes pályán
A fénytörések
görbületek
sók vegyülékei
ásványi létbe oltották a szerves létezőt
s lettek
erény
jókedv
józanság hordozói bőrünkbe bújva
Kelet-Nyugat dívánján
Jáspisszemek néztek
a kardmarkolatból farkasszemet a támadóval
védelmezve a küzdő
meg nem bicsakló kezet
vagy gyógyítottak sebet bármely harcost ért
védelmezetlen sebesülés
Jádekő döntött Kelet csatáiban
várak tucatja került új kézre
míg tonnás tömbje csak állt mozdulatlan
császári kincstár hűvösén
Ametiszt kora jöjjön
józanság fénye
tört lilán
ahogy egy epheszoszi görög hordott
amulettként nyakában
Konfuciusztól örökül kapott
bölcsesség-ékkövet
Illusztráció: ‘Ametiszt-kámea’
Ezek is érdekelhetik!
Németh Erzsébet: Ö T S Z Ö R Ö K →
Egy darabka belőlem (Óczy versei) →
Hogyan kérj bocsánatot a macskádtól (Balizs Dániel versei) →
